U gradskom Muzeju večeras je prezentovana knjiga "Razvoj urbanizma i arhitekture u periodu od 1918. do 1941. u Temišvaru, Subotici i Segedinu - Regionalni identitet pod uticajem moderne", čiji su autori: arhitekti, Gabor Demeter, Mr Gordana Prčić Vujinović, Dr Anca Bratuleanu i Dr Ana Maria Biro.
Gordane Prčić Vujinović:
Ahitektura između dva svetska rata je do nedavno smatra isuviše mladom da bi bila vrednovana kao graditeljsko nasleđe spomeničnog statusa. Istovremeno je ova arhitektura, pogotovo moderna svojim svedenim formama bez dekoracije, bila neprivlačna širem krugu javnosti, pa i stručnim licima, te je zanemarivana od strane teoretičra arhitekture, lokalnih vlasti i institucija za zaštitu kulturnih dobara. Iz toga razloga je 1991. godine skrenuta pažnja na problematiku zaštite arhitektonskog nasleđa 20. veka u vidu preporuka Saveta Evrope.
Ovakva razmišljanja su pokrenula ideju da nepravedno zapostavljenu arhitekturu navedenog perioda sagledamo prevazilazeći uobičajena parcijalna istraživanja urbanizma i arhitekture pojedinh gradova unutar pojedinih država, i da kroz paralelan prikaz tri grada-Subotice, Segedina i Temišvara u tri države –Srbija, Mađarska i Rumunija sagledamo sličnosti i razlike i ustupimo joj mesto dostojno njene vrednosti. Cilj nam je bio da sagledamo mesto Subotice i svakog pojedinačnog grada u kontekstu razvoja šireg regiona i evropskih tokova.
Međuratni period, donosi niz novina; stvorene su nove granice, a istovremeno se na polju arhitekture i urbanizma brišu granice. Arhitektura prečišćenih formi, oslobođena suvišne dekoracije, arhitektura kao odraz unutrašnje funkcije, nova socijalna dimenzija graditeljstva, novi trajni materijali, konstrukcije i tehnologije, novi pristup urbanom planiranju, novi vidici, a sve u kontekstu opšteg, evropskog, svetskog pokreta, obeležja su odabranog perioda. Ovom knjigom smo i mi pokušali da pređemo granicu lokalnog i da Suboticu stavimo u širi kontekst.
I na kraju se nameće niz aktuelnih pitanja. Gde smo mi danas? Gde se nalaze naš urbanizam i arhitektura u odnosu na svetska kretanja? Možda će ova knjiga, koja je zasad verovatno jedinstven pokušaj ove vrste, ukazati na neka suštinska pitanja, obogatiti dosadašnje rezultate iz oblasti istorije arhitekture, možda će nas podstaći da izvučemo pouke iz prošlosti i da ih primenimo danas, da arhitekturi vratimo duhovnost i sve što joj pripada, ali će nas zasigurno opomenuti na naše sada već nepopravljive greške.
******
Három ország egy-egy városának építészeti múltja egy magyar, szerb, román, angol nyelvű kiadványban. Dömötör Gábor, Gordana Prčić Vujnović, Biro Ana Maria, Anka Bratuleanu Temesvár, Szeged és Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlíµdése az 1918-1941 közötti idíµszakban – a modernizmus hatása a regionális önazonosságra című könyvéríµl van szó, amelyet a hétvégén mutattak be a szabadkai Városi Múzeumban. Mint Vass Géza, a könyvet megjelentetíµ szabadkai Műemlékvédelmi Intézet igazgatója hangsúlyozta:a két világháború közötti idíµszak építészete mindig háttérbe szorult, most ezt az űrt igyekszik pótolni e kiadvány.
– Nem pusztán építészettörténeti, hanem kultúrtörténeti kiadvány is ez. Nem a nagyközönségnek készült, inkább a szakmának. Olyan könyvríµl van szó, amely szókimondásával párbeszédet kezdeményez, mondta egyebek között Klein Rudolf építészettörténész, egyetemi tanár. Mgr. Ante Rudinski építész javaslata szerint a kommunizmus idíµszakának, a 90-es évek építészetét is fel kellene dolgozni. Nebojša Janjić, a szerbiai környezetvédelmi és területtervezési miniszter helyettese javasolni fogja az illetékes minisztériumnak és titkárságnak, hogy támogassa, hogy a könyvbemutatót kíséríµ rendkívül érdekes fotókiállítást Belgrádban, Újvidéken, Szegeden, Bukarestben is bemutassák. A kutatómunkát a prágai Közép-Európai Egyetem (Central European University) Research Support Scheme kutatási programja támogatta, a könyv szerzíµi a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Szülíµföld Alapnak, a Tartományi Oktatásügyi és Művelíµdési Titkárságnak, a kisebbségügyi titkárságnak és Szabadka város tanácsának is köszönetet mondtak a könyvbemutatón, amely iránt óriási volt az érdeklíµdés a szabadkaiak részéríµl.
info: Magyar Szo
