megemlékezés
A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A vajdasági rendezvényt annál az almafánál tartották, amelyet három évvel ezelőtt ültettek el Királyhalmon.
Három éve jelképezi a magyarság közös múltját, a közös gyökereket és a közös jövőt a királyhalmi templom kertjében álló almafa. Ágait már több alma is gazdagítja. De 2012-ben nemcsak Vajdaságban, hanem a Kárpát-medence több pontján is elültették a nemzeti összetartozás jelképét.
A megmozdulás célja, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok egy pillanatra ugyanazt az élményt éljék át. Csakúgy, ahogy a nemzeti öntudatot, a királyhalmi almafát is napról napra ápolják a helyiek.
95 éve, Versailles-ban írták alá...
detaljnijeMegemlékezőkkel, friss virágokkal, égő mécsesekkel telnek meg a szabadkai temetők mindenszentek ünnepén és halottak napján. Az elhunytakról való megemlékezés több száz éves hagyomány. Sokan családjukkal érkeztek a temetőbe, míg mások egyedül emlékeznek meg halottaikról.
Mária férjével együtt emlékezik meg elhunyt szüleiről és testvéréről.
Saghmeister Mária: „Nagyon nagy bánat, amikor ide kijövünk és megemlékezünk róluk. Hoztunk virágot, gyertyát és minden évben ezt meg szoktuk ismételni.”
Sokan imádkoznak az elhunytakért, majd felidézik a közös emlékeket is.
Kálmán Károly: „Elsősorban arra emlékezünk, amíg még éltek. Visszaemlékezünk. Mondjam azt, hogy nosztalgiázunk is egyúttal. Elmegyünk a sírhoz, elmondunk egy imát értük, és letesszük a virágot, amit...
detaljnijeSzabadkán és környékén vasárnap emlékeznek meg az 1944-45-ben kivégzett ártatlan áldozatokról. A központi megemlékezés Szabadkán lesz 14 órakor, a Zentai-úti temető 44-es parcellájánál,ahol felavatják az új Vergődő madár szobrot.A megemlékezésen részt vesz Aleksandar Vučić, Szerbia miniszterelnöke is.
Csantavéren délelőtt fél 10-kor helyezik el a kegyelet virágait az ártatlanul kivégzettek emlékére, délben pedig Bajmokon, az Akácfánál koszorúznak.
A szabadkai Harcosok Szövetsége, minden évben megemlékezik 1941. július 4-éről, amikor Jugoszlávia ellenállt a fasiszta német erőknek. A harcosok napja alkalmából Szabadkán alkalmi műsorral és koszorúzással emlékeztek a harcban elesett katonákról.
Július 4-e a harcosok napja. Ezen a napon egyeztek meg a jugoszláv katonák, hogy ellenállnak a német támadásoknak. Ezután a katonák három nappal később támadást indítottak. Az első lövések július 7-én el is dörrentek. Erre emlékeztek Szabadkán a Fasizmus áldozatainak terén, ahol alkalmi ünnepséggel és koszorúzással emlékeztek. Vojislav Rajičević, a szabadkai Harcos Szövetség elnökhelyettese: „Július negyedike egy jelentős dátum, jelentős ünnep, de sajnálatosan egyre jobban kifakul a köztudatból és kevesebb az ember, aki figyelemmel...
detaljnijeA mintegy 4000 szabadkai zsidó deportálása a német táborokba az egyik legnagyobb tragédia Szabadka történelmében, amelynek következményeit ma is érezzük - mondta Dévavári Zoltán történész a szabadkai holokauszt-megemlékezésen. Elmondása szerint mintegy 5.000 dokumentum létezik a szabadkai levéltárban, amely a szabadkai zsidókról szól, és amelyeket az elmúlt 70 évben nem tanulmányoztak át kellőképpen.
A szabadkai és Szabadka környéki zsidókat 1944. júniusában deportálták az auschwitzi koncentrációs táborokba. A holokauszt 70. évfordulójának megemlékezésén Pásztor István, a Tartományi Parlament elnöke, Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, valamint Magyarország és Horvátország konzulátusainak képviselői is részt vettek.
A holokauszt áldozataira emlékezik ma a világ. Az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005-ben nyilvánította nemzetközi emléknappá az ENSZ-közgyűlés. A náci Németország a zsidóság megsemmisítése mellett mintegy kétszázezer romát, homoszexuálist, testi és szellemi fogyatékost is kivégzett.
Az Auschwitz melletti munka- és megsemmisítő tábort 1940-ben állította fel a náci Németország. Az iparszerű népirtás 1943 márciusában kezdődött. Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Egy idő után az ide érkezők már számot sem kaptak. 70-75 százalékukra az azonnali halál várt.
A népirtás a vajdasági, és köztük a szabadkai zsidóságot sem kerülte el. Szabadkáról és környékéről 6700 személyt hurcoltak el, közülük 2000 tért haza....
detaljnije77 éves lenne a napra pontosan hét hónappal ezelőtt elhunyt dr. Szöllősy Vágó László. A nagy néptanítóra, mindenki Laci bácsijára Szabadkán, a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben emlékeztek barátai, tisztelői,tanítványai.
Szöllősy Vágó László Bácsgyulafalván született. Édesapja kántor-tanító volt. Talán tőle örökölte tudásvágyát, és azt a képességet, hogy hatalmas tudását másokkal is megossza. Kárpát-medence szerte ismerték és elismerték mindenki Laci bácsijának áldásos tevékenységét. Miklenovics Aranka, a szabadkai Lányi Ernő IME művészeti vezetője: „Ha elfeletkezünk a múlt nagy embereirő, akik megalapozták a jelenünket, akkor nem lesz jövőnk. Ezért emlékezünk és emlékeztetünk mindenki Laci bácsijára, akit az egész Kárpát-medence tisztelt.
Az est során kötetlen...
detaljnije14 évvel ezelőtt kezdte bombázni a NATO Szerbiát. Országszerte megemlékezéseket tartottak. 1999. március 24-én kezdte meg a NATO a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bombázását. A NATO 19 tagországa azután támadta meg Jugoszláviát, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban, és így szerettek volna véget vetni Slobodan Milošević déli tartománybeli erőszakkampányának. Ivica Dačić szerb miniszterelnök a rakovicai Straževica-dombon megkoszorúzta a NATO-bombázások során elesett katonák emlékművét. „Ez egy olyan nap, amelyen mindannyian együtt, a politikai hovatartozástól függetlenül, meg kell emlékezzünk azokról, akik életüket adták a haza védelméért.”
Aleksandar Vučić miniszterelnök-helyettes Zimonyban...
detaljnijeMárcius idusán, nemzeti ünnepünkön idén is megkoszorúzták a szabadkai Népkörnél található Kossuth-szobrot. A kegyelet virágait az MNT, a VMSZ helyi szervezete, Szabadka Város Önkormányzata, a Népkör Magyar Művelődési Központ és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar képviselői helyezték el.
A forradalom szellemének védelme, és a szabadságharc örökségének ápolása mindannyiunk számára nemzeti kötelesség - mondták el a résztvevők. A Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Zsoldos Ferenc elmondta, a határok változhattak, a nemzeti egység megtartása azonban továbbra is a legfontosabb. „A délvidéki magyarságnak is az a kötelezettsége, hogy egyrészt ápolja ezeket az emlékeket, másrészt pedig valójában nemzeti közösségben gondolkodjon.”
Szabadka Város Önkormányzatának képviselői is...
detaljnijeMa este a Szabadkai Népszínház Jadran színpadán tartották a szabadkai központi megemlékezést. Az ünnep felemel. A közös ünnep legfontosabb tanítása, hogy a reményt soha ne veszítsük el - mondta az eseményen felszólaló Surján László, az Európai Parlament alelnöke. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az összetartás, összetartozás erejét hangsúlyozta.
Nem úgy van most, mint volt régen – ezt a nevet viselte a központi szabadkai emlékünnepség. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékműsorának fő szónoka Surján László, az Európai Parlament alelnöke volt. „Az ünnep felemel. A gyöngét erősíti, a bátrat tettre készteti, aki hibázott, azt javításra, javulásra készteti. Ennek a nagy közös ünnepnek az az első tanítása, hogy a reményt soha ne veszítsük el. A nemzet...
detaljnije- 1 of 2
- ››
