A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A vajdasági rendezvényt annál az almafánál tartották, amelyet három évvel ezelőtt ültettek el Királyhalmon.
Három éve jelképezi a magyarság közös múltját, a közös gyökereket és a közös jövőt a királyhalmi templom kertjében álló almafa. Ágait már több alma is gazdagítja. De 2012-ben nemcsak Vajdaságban, hanem a Kárpát-medence több pontján is elültették a nemzeti összetartozás jelképét.
A megmozdulás célja, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok egy pillanatra ugyanazt az élményt éljék át. Csakúgy, ahogy a nemzeti öntudatot, a királyhalmi almafát is napról napra ápolják a helyiek.
95 éve, Versailles-ban írták alá az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést. 2010-ig ez a dátum gyásznapként élt a magyar emberek tudatában. Annak érdekében, hogy a fájdalom helyébe az öröm kerüljön, a Magyar Országház ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává nevezte ki. Ebből az alkalomból, ahogy az elmúlt években is, ünnepi szentmisét tartottak Királyhalmon.
A vajdasági rendezvényt a Vajdasági Magyar Szövetség szervezte. Pásztor István elnök szerint mindig sokat kellett küzdenie a magyarságnak, mégis talpon maradt a nemzet.
A külhoni területek közül Vajdaságban egyedüliként, a Magyar Nemzeti Tanács 2011-ben határozott úgy, hogy ez a nap a vajdasági magyarság jeles napja.
A királyhalmi szentmisét művelődési műsor követte.
