Gradski muzej: Plakat Olimpijskih igara u Parizu 1924.

Čet, 04.07.2024 - 13:52 -- darko.kovacevic
Kolekcija članaka: 

PREDMET MESECA GRADSKOG MUZEJA SUBOTICA

Plakat Olimpijskih igara u Parizu 1924. Godine

Plakat Olimpijskih igara u Parizu štampana je litografija u boji na papiru. Nastao je 1924. godine, a njegov autor je Žan Droa (Jean Droit, 1884-1961) francuski slikar, ilustrator i pisac, inače autor brojnih plakata i ilustracija u knjigama. Plakat spada u one većih dimenzija koje iznose 79 x 99 cm. Na istorijskom odeljenju Gradskog muzeja Subotica danas se čuva u restauriranom stanju, nakon što je pretrpeo ozbiljna oštećenja.

Natpis u levom uglu plakata VIII OLYMPIADE govori da promoviše osme Olimpijske igre. Ispod naslovnog natpisa stoji i ime autora plakata JEAN DROIT. Takođe sa leve strane, uz ivicu slike plakata u vertikalnom položaju ispisan je i naziv štamparije - izdavača sa navedenom adresom: HACHARD & CIE PARIS; 8 PLACE DE LA MADELEINE.

Figurativna kompozicija u dominantnom delu plakata, prikazuje u dva reda polunage muške likove koji pozdravljaju podignutim desnim rukama (podsećanje na antiku). U pozadini je zastava Francuske republike. Ispred muških likova su posloženi palmini listovi kao simboli pobede, kao i natpis na francuskom jeziku JEUX OLYMPIQUES (Olimpijske igre). U donjem levom uglu se nalazi grb ili logo osmih Olimpijskih igara u Parizu.

Gradski muzej Subotica poseduje fotografiju o spomen sobi Atletskog kluba Bačka 1901, na kojoj se vidi jedan identičan plakat, a što može da ukazuje na poreklo našeg predmeta. Na reversu plakata se nalazi i otisak pečata od 04. IV 1926, što verovatno govori o datumu njegovog dospeća u naš grad.

 

Prilika je ovo da navedemo i neke zanimljivosti vezane za Olimpijske igre u Parizu 1924. godine:

  • Bile su to zadnje Igre za vreme kojih je predsednik MOK-a (Međunarodni olimpijski komitet) bio Pjer de Kuberten, koji je ujedno i izdejstvovao da na 30. godišnjicu olimpijskog pokreta (kongres iz 1894. godine u Parizu) Olimpijada bude upravo u ovom gradu.

  • Kao prateća manifestacija ovim igrama održana je i „Međunarodna nedelja zimskih sportova“ u Šamoniju, taj događaj je kasnije od strane MOK-a označen kao Prve Zimske olimpijske igre 1924.

  • Finski atletičari su bili dominantni na srednjim i dugim stazama; Pavo Nurmi pobedio je u trkama na 1500 i 5000m (imao je nepunih sat vremena pauze između dve trke!).

  • Džoni Vajsmiler kao plivač osvojio je 3 zlatne medalje, a uzeo je i bronzanu medalju kao član vaterpolo tima. Kasnije se proslavio u Holivudu u ulozi Tarzana.

  • Ričard Noris Vilijams, muški član osvajača zlatne medalje u miks dublu u tenisu, bio je preživeli učesnik tragedije broda Titanik 1912. godine

  • Priče trkača i osvajača zlatnih medalja na ovim igrama Harolda Ebrehemsa (Harold Abrahams) i Erika Lidela (Eric Liddel) su inspirisale film Chariots of fire 1981. godine (Vatrene kočije). Dodajmo i to da se predstavljen plakat pojavljuje i u ovom filmu.

Treba napomenuti da će se ove godine Olimpijske igre održavati ponovo u Parizu, i to na 100 godišnjicu igara iz 1924. godine.

 

Tekst: Akoš Kubičković

Fotografija: Svetlana Kolović

*

A HÓNAP MŰTÁRGYA

Az 1924-es párizsi nyári Olimpiai játékok plakátja

Az 1924-es párizsi Olimpiai játékok plakátja papirra nyomtatott színes litográfia.

Alkotója Jean Droit (1884-1961) francia festő, illusztrátor és író, ezen kívül rengeteg plakát és könyvillusztráció készítője. A plakát 1924-ben készült, méretei 79x99 cm. Ma restaurálva a Szabadkai Városi Múzeum történelmi osztályán őrzik.

A kép bal sarkán látható felirat VIII OLYMPIADE igazolja, hogy a Párizsban, 1924-ben megrendezett Olimpia a 8. volt a játékok újraindításától számítva. Alatta készítőjének neve JEAN DROIT szerepel. A plakát bal alsó részén, a kép szélén függőleges állásban fel van tüntetve a kivitelező nyomda neve és címe HACHARD & CIE PARIS; 8 PLACE DE LA MADELEINE.

A plakát domináns részének figuratív kompozíciója két sorban félmeztelen férfiakat ábrázol, akik az ókori játékokat felelevenítve, felemelt jobb kézzel üdvözölnek. A háttérben a Francia Köztársaság zászlaja. A szalutáló férfiak előtt pálmalevelek – a győzelem jelképei – és a francia nyelvű felirat JEUX OLYMPIQUES (Olimpiai játékok). A bal alsó sarokban a párizsi nyári Olimpia címere látható.

A Szabadkai Városi Múzeum tulajdonában van egy fénykép a Bácska 1901 Atlétikai klub emlékszobájáról, amelyen jól látható egy ugyanilyen plakát. Nem kizárt, hogy ez a fénykép a plakát származására utal. A plakát hátlapján egy pecsétlenyomat van 04. IV 1926. Lehetséges, hogy a plakát városunkba való érkezésének dátumáról van szó.

 

Érdekességek az 1924-es párizsi nyári Olimpiáról:

  • Ez volt az utolsó Olimpia amelynek idején a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke Pierre de Coubertin volt. Az ő kívánságára rendezték a játékokat pont Párizsban, mivel az egybeesett az olimpiai mozgalom 30 éves jubileumával (az 1894-es kongresszus Párizsban volt).

  • Mellékprogramként a francia Chamonix-ban megrendezték a „Télisportok Nemzetközi Hete“ elnevezésű sporteseményt, amelyet később a NOB az I. téli olimpiai játékoknak kiáltott ki.

  • A finn atléták dominánsak voltak közép és hosszú távokon; Paavo Nurmi az 1500 és 5000 m versenyfutás győztesének alig egy óra pihenője volt a két versenyszám között.

  • Johnny Weismüller úszásban 3 aranyérmet szerzett, ezen kívül tagja volt a bronzérmet nyerő vízilabdacsapatnak is. Később a Tarzan-filmek főszereplőjeként vált híressé.

  • Richard Norris Williams aki egyébként a Titanic 1912-es katasztrófájának túlélője volt, a vegyespáros tenisztornán aranyérmet szerzett.

  • A két síkfutó, Harold Abrahams és Eric Liddell brit futók történetét dolgozza fel az 1981-ben készült nagy sikerű film, a Tűzszekerek (Chariots of fire). Említsük meg azt is, hogy a bemutatott plakát szerepel a filmben is.

 

Ki kell emelnünk azt is, hogy az idei párizsi Olimpia az 1924-es első Párizsi Olimpia 100. évfordulóján kerül majd megrendezésre.

 

Szöveg: Kubičković Ákos

Fénykép: Kolović Svetlana

Autor teksta: 
Fotograf: 

Više o ovoj temi...

PREDMET MESECA GRADSKOG MUZEJA SUBOTICA  / A HÓNAP TÁRGYA A SZABADKAI VÁROSI MÚZEUM ANYAGÁBÓL

Glinena lula, Etnološko odelenje (inv.br.E-669), Gradski muzej Subotica

Istorijat pušenja lule

Na našim prostorima se pušenje lule pojavilo tokom 17. veka, za vreme turske vlasti. Donet iz Amerike, duvan je imao velikog uticaja na društveni život Evrope. Samo pušenje ili konzumiranje duvana nije bilo samo uživanje, već je ukazivalo i na društveni status pojedinaca. Čak se spominje i njegova upotreba u lekovite svrhe – da bi uklonio neprijatan zadah iz usta. Pušenje lule, najpre prihvaćeno među članovima visokog društva, postalo je deo druženja i zabave. Pušenje duvana se među širim krugovima stanovništva proširilo krajem 18. i...

detaljnije
Post date: Uto, 03.12.2024 - 10:37

Predmet meseca Gradskog muzeja Subotica / A hónap tárgya a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményéből

Srednjovekovni skelet, nalazište Subotica-Verušić A, grob 5

Predmet meseca novembra u Gradskom muzeju Subotica je jedan poseban ljudski skelet, koji pripada bioantropološkoj zbirci Prirodnjačkog odeljenja (inv. br. ANT–9) i izložen je na stalnoj postavci Priroda i čovek.

Predstavljeni skelet je iskopan na lokalitetu Subotica-Verušić A, 1979. godine, tokom sistematskih iskopavanja koji je vodio arheolog muzeja Laslo Sekereš, pre izgradnje fabrike đubriva „Azotara”. Skelet je pronađen u grobu br. 5 i pripada grupi od 53 istraživana groba iz 11. veka (na istom lokalitetu pronađeno je i 67 sarmatskih grobova). Na osnovu dokumentacije...

detaljnije
Post date: Čet, 14.11.2024 - 10:25

PREDMET MESECA GRADSKOG MUZEJA SUBOTICA / A HÓNAP MŰTÁRGY A SZABADKAI VÁROSI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

Alatka od roga iz Nose

Na livadama Pereša uz vodotok Kireš, a u okviru Zemljoradničke zadruge iz Hajdukova, otkrivena je 1955. godine tzv. alatka za drešenje čvorova sa veoma specifičnim urezanim ukrasom. Na obrađenom rogu, dužine 13,9 cm, mogu se videti tri ljudske figure, dva konja i trapezoidni prikaz šatora. Od vrha roga pruža se urezani žleb skoro do sredine alatke, a pri dnu se nalaze dva naspramna otvora koja su verovatno služila za fiksiranje drške.

Funkcija ove alatke se ne može sa sigurnošću utvrditi, a njen se značaj ogleda po detaljima crteža na osnovu kojih se smatra da predstavljaju Avare i njihove konje. Dve osobe su prikazane u...

detaljnije
Post date: Sre, 02.10.2024 - 15:18

Predmet meseca Gradskog muzej Subotica

„Voda Palićkog jezera od 1781. do 1999. godine” dr Đule Selešija

Predmet meseca „Voda Palićkog jezera od 1781. do 1999. godine” autora dr Đule Selešija, se nalazi na polici specijalne biblioteke Gradskog muzej Subotica pod signaturom K-II-1922 na mađarskom jeziku, a pod signaturom K-II-25 na srpskom jeziku. Reč je o knjizi koju je na maternjem jeziku autora na 150 strana, u tiražu od 300 primeraka, objavio 1999. subotički „Grafoprodukt” (A Palicsi-tó vize 1781-től 1999-ig), da bi sledeće, 2000. godine ona bila objavljena u dopunjenom izdanju, na 200 strana, u tiražu od 300 primeraka kod izdavača „Javno preduzeće Palić-Ludaš” na srpskom jeziku,...

detaljnije
Post date: Čet, 01.08.2024 - 18:22

Jelena Čović: Detalj parka sa rascvetalim žbunjem, oko 1906, ulje na kartonu, 27,3 x 39,5 cm, signatura dole levo: Csovich I., Gradski muzej Subotica (inv. br. U–2727).

Detalj parka sa rascvetalim žbunjem autorke Jelene Čović (Subotica, 1879 – Subotica, 1951), prve akademske slikarke Subotice, pripada maloj grupi njenih sačuvanih pejzaža svetlije palete, kao što je slika malog formata Palić (oko 1904) i nešto veća Velika terasa na Paliću iz 1929., koje se obe nalaze u Zavičajnoj zbirci dr Vinka Perčića u Subotici. Slika iz zbirke Gradskog muzeja Subotica, prikazuje osunčani detalj parka sa puteljkom u sredini između dva raskošna procvetala žbuna. Dinamiku unose ne samo koloristički efekti nego i kontrast...

detaljnije
Post date: Pon, 10.06.2024 - 09:07
Custom Search