Mađarske partije i organizacije skup o Šengenskoj vizi iskoristile i za kritiku matične zemlje što im nije odobrila dvojno državljanstvo
Zavesa koja deli dva sistema u Evropi više nije gvozdena, već Šengenska. Na severne granice Srbije pašće 1. januara 2008. godine, a brzina i neumitnost sa kojom se ona spušta između nas i Mađarske ponukala je Savez vojvođanskih Mađara da organizuju neku vrstu svemađarskog kongresa na ovu temu.
Pozvani su, i odazvali se, lideri «konkurentskih» partija dr Andraš Agošton, (Demokratska partija vojvođanskih Mađara), dr Šandor Pal, (Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara) i Laslo Sabo Rac, (Građanski savez Mađara), predstavnici katoličke, evangelističke i reformatske crkve, predstavnici svih vojvođanskih opština u kojima su na vlasti izabrani iz mađarskih partija, članovi lokalnih skupština, nevladine organizacije i celokupan civilni sektor u oblasti obrazovanja i kulture na mađarskom jeziku. Pozvani su, i odzvali se, i predstavnici mađarskog ministarstva inostranih poslova, kao i ambasador u Beogradu i generalni konzul u Subotici. Organizatori su, očigledno procenili da uvođenje Šengenskih viza od početka naredne godine najviše pogađa vojvođanske Mađare, jer iako se viza odnosi na one evropske zemlje koje su obuhvaćene Šegenskim sporazumom i omogućava slobodno putovanje u sve njih, za ovdašnje Mađare ona je pre svega dokument koji im omogućava kontakt sa zemljom maticom. Ipak, i pored impozantnog spiska od 200 pozvanih, u sali je bilo tek stotinak gostiju.
Njima je, Jožef Kasa namenio ocenu da su ljudi koji umeju da prepoznaju teret zajedničke odgovornosti za ono što u ovom trenutku predstavlja sudbinsko pitanje vojvođanskih Mađara.
- Mi smo žrtve koje svakodnevno osećaju svoju nesreću, rekao je Kasa, a iako je oštrina njegove političke ocene bila usmerena na proteklih 20 godina u kojima je nacionalistička euforiju državu koja je mogla biti prva članica Evropske unije pretvorila u zemlju koja će joj se poslednja priključiti, lider Saveza vojvođanskih Mađara nije štedeo ni Budimpeštu.
- Ni na severu nas ne čekaju raširenih ruku, spremni su da nam pomognu samo ako napustimo svoja vekovna ognjišta i preselimo se u Mađarsku. A mi to nećemo, rekao je Kasa.
Odbijanje mađarskih vlasti da vojvođanskim Mađarima daju dvojno državljanstvo, a taj stav potvrdio je i referendum u Mađaraskoj od 5. decembra 2005. godine, očigledno je jedna od najbolnijih tema u odnosima između matice i njene vojvođanske dijaspore. Andraš Agošton da njima ne trebaju milioni forinti pomoći već dvojno državljanstvo, dok je Šandor Pal bio najoštriji u osudi Budimpešte zamerajući što je uopšte mađarska vlast na ovu temu raspisivala referendum smatrajući da je to pitanje trebala da uredi vlada.
I dok su lideri mađarskih partija u Vojvodini, kao i predstavnici crkava sa mnogo emocija raspravljali o ovom pitanju, dr Marta Feksi Horvat, državni sekretar Ministarstva spoljnih poslova je iznela konkretne podatke o proceduri uvođenja Šengenske vize naglašavajući da je to neminovnost kojoj se svi moraju prilagoditi. Ona je istakla ulogu Mađarske koja je unutar EU uspela da cenu vize sa 60 smanji na 35 evra, prva viza se izdaje na godinu dana, a nakon toga Mađarske nema razloga da uskrati vizu na pet godina. Viza se daje besplatno penzionerima, sredoškolskim grupama, ljudima uključenim u naučne projekte ili humanitarni rad i zdravstvene organizacije. Međutim, cena vize je manja stavka u odnosu na obavezno osiguranje koje se plaća te je sugerisala agencijama i biroima koji će izdavati vize da preuzmu na sebe i izdavanje osigranja kako bi se smanjio broj posrednika u ovoj inače visokoj ceni.
Osim toga, i to je ono što bi moglo najviše da pogoduje vojvođanskim Mađarima, u dužini od 50 kilometara od granice između Srbije i njenog severnog suseda važiće malogranični pasoš. Sada je na Beogradu da inicira povratak ove isprave, a moći će da je dobiju svi koji najmanje pet godina imaju adresu boravka u ovoj pograničnoj zoni.
Inače, Mađarska je za vojvođanske Mađare još pre više od pet godina uvela takozvanu mađarsku legitimaciju kojom ostvaruju određene beneficije na teritoriji severnog suseda, a za ulazak u Mađarsku viza je potrebna od 2003. godine, besplatna je i konzulati i ambasade imaju obavezu da je izdaju u roku od 24 časa, ali u praksi se ona dobija za svega nekoliko sati.
info: A. Isakov
************
Z a k l j u č c i
Političke stranke čiji je cilj zastupanje interesa i ostvarivanje prava mađarske nacionalne zajednice u Vojvodini, tradicionalne crkve koje okupljaju vojvođanske Mađare, institucije odgovorne za očuvanje i unapređenje mađarske kulture, kao i civilne organizacije koje deluju u interesu vojvođanskih Mađara, kao autentični zastupnici mađarske zajednice u Vojvodini,
polazeći od činjenice da se mađarska zajednica u Vojvodini suočava sa novim iskušenjima koja proističu iz okolnosti da će Mađarska od 1. januara 2008. godine postati članica šengenskog viznog sistema što će znatno otežati održavanje veza sa zemljom maticom, osećajući se odgovornim da se članovi zajednice blagovremeno informišu o budućoj situaciji, i osećajući potrebu da naše stavove uputimo kako prema mađarskim tako i prema srpskim političkim činiocima, na današnji dan – 13. aprila 2007. godine u Subotici složili smo se u sledećem:
1.) Da za usporavanje procesa evropskih integracija Srbije, odnosno za činjenicu da naša zemlja spada pod šengenski vizni režim, kao i za izoliranost koja iz toga proizilazi, odgovornost tereti iskuljučivo srpske političke snage. Zahtevamo da odmah nakon formiranja, nova Vlada Republike Srbije podnese Narodnoj skupštini predloge zakona i da sprovede mere koje je Evropska unija postavila kao uslov za ukidanje viznog režima.
Učesnici konferencije smatraju svojom dužnošću da kroz političko delovanje i javne nastupe svojim predlozima i inicijativama prihvate aktivnu ulogu u procesu koji će doprineti ukidanju viznog režima.
2.) Učesnici konferencije cene nastojanja koje su vlade naše države posle 2000. godine učinile u cilju evropskih integracija, znajući da ona sve do danas nisu donela stvarne rezultate. Nadalje izražavaju nadu da će Sporazum o viznim olakšicama između Evropske unije i Republike Srbije, koji je trenutno u pripremi, imati pozitivna dejstva. Istovremeno ne možemo prećutati ni činjenicu, da će i u slučaju stupanja na snagu ovog sporazuma vizni režim ostati pravilo, a olakšice će činiti izuzetak. Probleme će delimično ublažiti, da će u odnosu na prethodni period veći broj građana Srbije – među njima vojvođanskih Mađara – imati olakšice u postupku dobijanja vize. Stoga ističemo da će svaka buduća olakšica biti u interesu vojvođanskih Mađara.
Učesnici konferencije najenergičnije odbijaju mogućnost da vojvođanska mađarska zajednica bude oštećena načinom primene budućeg Sporazuma o readmisiji koji bi izazvao jedan novi talas kolonizacije i time bi na protivustavan način promenio etnički sastav područja u Srbiji i Vojvodini na kojima nacionalne manjine žive u većem broju.
3.) Ubeđeni smo da Parlament i Vlada Republike Mađarske moraju ispoštovati odredbe stava 3. člana 6. Ustava Republike Mađarske, prema kojem «Republika Mađarska oseća odgovornost za sudbinu Mađara izvan njenih granica, i unapređuje negovanje međusobnih odnosa.»
Učesnici konferencije, uzimajući u obzir član 1. Opšte deklaracije o ljudskim pravima, prema kojem «Sva su ljudska bića rođena slobodna i jednaka u dostojanstvu i pravima. Ona su obdarena razumom i svečću i treba da jedno prema drugome postupaj u duhu bratstva. «, odnosno nerazdvojne i zajedničke korene mađarske istorijske prošlosti, nezastarele pravne odredbe vezane za ovo zajedništvo, kao i instituciju dvojnog državljanstva koji se primenjuje u Evropi, u članicama Evropske unije i u bezbroj zemalja u svetu, ponovo pozivamo učesnike političkog i javnog života zemlje matice, da izmenom Zakona – a ne putem referenduma – omoguće mađarskom življu van granica Evropske unije dobijanje mađarskog državljanstva bez obaveze posedovanja stalnog boravka u Republici Mađarskoj. Učesnici konferencije su i dalje čvrsto ubeđeni da će trajno rešenje obezbediti isključivo posedovanje mađarske putne isprave.
4.) Uzimajući u obzir unutrašnje političke realnosti u Mađarskoj, kao i obaveze Republike Mađarske koje proizilaze iz članstva u Evropskoj uniji – ujedno pozivajući se na Ustav Republike Mađarske – pozivamo Vladu Republike Mađarske da u cilju ublažavanja posledica uvođenja šengenskog sistema, što se očekuje od 1. januara 2008. godine, bez odlaganja učini korake u sledećim pravcima:
– Da osnuje jedan fond, kroz koji bi se imaocima mađarske legitimacije refundirali svi izdaci vezani za dobijanje vize (naknada za vizu, a naročito naknade za overavanje raznih dokumenata na teritoriji Mađarske i premija obaveznog osiguranja).
– Da imaocima mađarske legitimacije obezbedi pojednostavljena procedura za izdavanje tzv. nacionalne vize.
5.) Učesnici konferencije smatraju otvorenim i nerešenim i pitanje kako će vojvođanski Mađari koji nemaju radno mesto (nezaposlena lica), moći dobijati mađarsku, a kasnije šengensku vizu.
6.) S obzirom da je trenutno nacionalna viza jedina mogućnost koja može obezbediti nesmetano održavanje veze sa zemljom maticom, ovde prisutni prihvataju da će svojim aktivnostima preduzeti sve moguće mere u cilju afirmacije nacionalne vize. Nadajući se da će se postupak izdavanja nacionalne vize u značajnoj meri pojednostaviti, podstičemo vojvođanske Mađare da u što većem broju predaju svoje zahteve za izdavanje nacionalne vize.
7.) Ubeđeni smo da uvođenje sistema malograničnog saobraćaja u pojasu od 30-50 kilometara nije zadovoljavajuće rešenje, i sadrži u sebi sledeće opasnosti:
a.) poznavajući prijateljske i porodične veze vojvođanskih Mađara u zemlji matici, ovaj pojas od 30-50 kilometara sa obe starne granice ne ispunjava zahteve za putovanjem naše zajednice,
b.) značajan deo vojvođanskih Mađara će izostati iz kruga potencijalnih korisnika,
c.) dovešće do povećanja kriminala na obe strane granice,
d.) pruža priliku za zloupotrebu prava malograničnog prelaza, naime nikakav sistem kontrole neće sprečiti da se u mnoštvu slučajeva pokuša prekoračiti ova ograničena teritorija,
e.) promenu nacionalnog sastava pograničnih naselja sa mađarskim stanovništvom,
f.) izolaciju i pojačanu asimilaciju mađarskog življa van ovog pojasa.
8.) Učesnici konferencije na osnovu gore navedenih usaglasili su se da malogranični sistem ne može zadovoljiti potrebe negovanja i održavanje veza sa maticom koje su definisane Ustavom Republike Mađarske, a čija je suština ulazak i putovanje na celoj teritoriji Republike Mađarske.
9.) Pozivamo predsednika Republike Mađarske, Vladu Republike Mađarske, parlamentarne stranke i predsednika Mađarske akademije nauka, da svoje stavove u vezi ovih zaključaka što pre izlože pred javnošću.
Z á r ó n y i l a t k o z a t
Mint a délvidéki magyarság hiteles képviselíµi, a nemzeti érdekképviselet és érdekérvényesítés mentén szervezíµdíµ politikai pártok, történelmi egyházak, a magyar kultúra megíµrzésért és fejlesztéséért felelíµs intézmények, továbbá a délvidéki magyarság érdekében működíµ civil szervezetek,
abból a ténybíµl kiindulva, hogy a Vajdaságban élíµ magyar közösség újabb megpróbáltatásnak néz elébe, annak folytán, hogy 2008. január 1-jén Magyarország tagja lesz a schengeni határátlépési és idegenrendészeti rendszernek, aminek következtében az eddigieknél nehezebb lesz az anyaországgal való kapcsolattartás,
felelíµsséget érezve azért, hogy a közösség tagjai kellíµ idíµben kapjanak érdemi tájékoztatást a késíµbbiek során kialakuló helyzetríµl,
szükségét érezve annak, hogy közvetítsük álláspontjaikat mind a magyarországi, mind a szerbiai politikai döntéshozók felé, a mai napon – 2007. április 13-án Szabadkán a következíµkben értettünk egyet:
1. Szerbia európai integrációs folyamatainak lelassulásáért, illetve a schengeni vízumkötelezettségünk fennállásáért és az ebbíµl eredíµ elszigeteltségért a felelíµsség kizárólag a szerb politikai döntéshozókat terheli. Követeljük, hogy Szerbia megalakuló kormánya a legrövidebb idíµn belül terjessze a parlament elé azokat a törvényjavaslatokat, s tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek a vízumkötelezettség eltörlésének az Európai Unió által támasztott feltételei.
A konferencia résztvevíµi kötelezettségüknek tartják, hogy politikai és közéleti tevékenységük során javaslataikkal és kezdeményezéseikkel aktív szerepet vállaljanak a vízummentességet elíµsegítíµ folyamatban.
2. A konferencia résztvevíµi értékelik a 2000. év után hivatalban volt szerb kormányok integrációs eríµfeszítéseit, tudva azt is, hogy azok az eddigiek során nem jártak valós eredményekkel. Továbbá bíznak abban, hogy az Európai Közösség és Szerbia között elíµkészítés alatt álló új vízum-megállapodásnak várhatóan kedvezíµ hatásai lesznek. Nem lehet ugyanakkor elhallgatni azt a tényt, hogy még a megállapodás hatálybalépése esetén is csak a vízumkötelezettség lesz az általános, és a könnyítések képezik majd a kivételt. A gondokat részben tudja majd enyhíteni, hogy a korábbinál nagyobb számú szerbiai állampolgár – és ezen belül vajdasági magyar – számára válik elérhetíµvé jelentíµs könnyítés a vízumigénylési eljárásban. Mindemellett le kell szögezni, hogy minden megvalósuló könnyítés a vajdasági magyarság érdekeit is szolgálja.
A konferencia résztvevíµi a leghatározottabban visszautasítják annak a lehetíµségét, hogy a vajdasági magyarság kárvallottja legyen egy olyan toloncegyezménynek, amely eredményeként újabb betelepítési hullám forgatná fel alkotmányellenes módon Vajdaság és Szerbia kisebbségek által lakott területeinek etnikai összetételét.
3. Meggyíµzíµdésünk, hogy a Magyar Köztársaság mindenkori Országgyűlésének és Kormányának tiszteletben kell tartania a Magyar Alkotmány 6. szakaszának harmadik bekezdését, melynek értelmében „ A Magyar Köztársaság felelíµsséget érez a határain kívül élíµ magyarok sorsáért, és elíµmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”
A konferencia résztvevíµi, figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkelyét, mely szerint „Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek”, valamint a magyar történelmi múlt elválaszthatatlan és közös gyökereit, az ezzel összefüggésben lévíµ – el nem évült jogi rendelkezéseket, illetve az Európában, továbbá az Európai Unió tagállamaiban, valamint a világ számos országában alkalmazott kettíµs állampolgárság intézményét, ismételten felszólítjuk az anyaországi politikai és társadalmi élet szereplíµit, hogy törvénymódosítással – és ne népszavazás útján – tegyék lehetíµvé az Európai Unió területén kívül élíµ magyarság számára a letelepedés nélküli magyar állampolgárság megszerzését. A konferencia résztvevíµinek továbbra is az a határozott meggyíµzíµdése, hogy tartós és megnyugtató megoldást kizárólag a magyar útlevél biztosítja.
4. Figyelembe véve a magyarországi belpolitikai realitásokat, továbbá a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából eredíµ kényszerpályáját – egyben hivatkozva a Magyar Köztársaság Alkotmányára – arra hívjuk fel a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy a várhatólag 2008. január elsején életbe lépíµ schengeni rendszer következményeit enyhítve, haladéktalanul tegyen lépéseket a következíµ irányba:
– Hozzon létre egy pénzügyi alapot, amely a Magyar Igazolvánnyal rendelkezíµk számára visszatéríti a vízumügyintézéssel járó összes költséget (vízumdíjat és különösen a különbözíµ okiratok magyarországi hitelesítése és a kötelezíµ biztosítás során keletkezett költségeket).
– Biztosítsa a Magyar Igazolvánnyal rendelkezíµk számára a Nemzeti Vízum jelentíµs mértékben egyszerűsített kiadását.
A konferencia résztvevíµi nyitott és megoldásra váró kérdésnek tartják, hogy a munkanélküli délvidéki magyarok miként jussanak most magyarországi, késíµbb pedig schengeni vízumhoz.
5. A konferencia résztvevíµi nyitott és megoldásra váró kérdésnek tartják, hogy a munkanélküli délvidéki magyarok miként jussanak most magyarországi, késíµbb pedig schengeni vízumhoz.
6. Tekintettel arra, hogy a jelen pillanatban a Nemzeti Vízum az egyetlen olyan lehetíµség, amely biztosíthatja az Anyaországgal való akadálytalan kapcsolattartást a jelenlévíµk vállalják, hogy tevékenységük során mindent elkövetnek ezen vízum igénylésének népszerűsítése érdekében. A Nemzeti Vízum kiadásának jelentíµs mértékben történíµ egyszerűsítésében bízva, arra buzdítjuk a délvidéki magyarokat, hogy minél nagyobb számban igényeljék azt.
7. Meggyíµzíµdésünk, hogy a kishatárforgalmi rendszer életbeléptetése a maga 30-50 kilométeres sávjával nem kielégítíµ megoldás és a következíµ veszélyeket rejti magában:
1. ismerve a délvidéki magyaroknak az Anyaország területén ápolt baráti és rokoni kapcsolatait, művelíµdéshez való igényét, a 30-50 kilométeres sáv nem elégíti ki a közösség egészének Magyarországra történíµ utazási igényét,
2. a délvidéki magyarok jelentíµs része kimarad a kedvezményezettek körébíµl,
3. a határ mindkét oldalán a gazdasági- és a köztörvényes bűnözés elharapódzását,
4. a kishatárforgalmi engedéllyel való visszaélést, mivel semmilyen szűríµrendszer sem képes útját állni annak, hogy számos esetben az azzal rendelkezíµ ne tenne kísérletet jóval nagyobb térségben történíµ mozgásra,
5. a határmenti sávban lévíµ magyar települések nemzeti összetételének megváltoztatását,
6. a sávon kívül rekedíµ magyarság leszakadását és asszimilációjának feleríµsödését.
8. A konferencia résztvevíµi a fentiek alapján egyetértettek abban, hogy a kishatárforgalmi rendszer nem válthatja ki a Magyar Köztársaság egész területére történíµ – a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített – belépést biztosító feltételrendszert.
9. Felkérjük a Magyar Köztársaság elnökét, a Magyar Köztársaság Kormányát, a parlamenti pártokat és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy ezen nyilatkozatunkkal kapcsolatos álláspontjukat a sajtó nyilvánossága elíµtt mihamarabb fejtsék ki.
