KDSZ
A Kosztolányi Dezső Színházat érintő racionalizációra is kitért mai sajtótájékoztatóján Maglai Jenő. Szabadka polgármestere úgy véli, volt amikor kevesebben dolgoztak az intézményben és úgy is működőképes volt.
„Fájdalmas minden racionalizáció. Azoknak, akik most fogalmaznak meg kritikát a racionalizációval kapcsolatban, akkor kellett volna kritikát megfogalmazniuk, amikor saját párttársaikat nyomták be a közvállalatokba. Akkor, amikor a saját rokonaikat és legközelebbi ismerőseiket helyezték el a közintézményekbe szabadkai szinten. Ezt orvosolni kell. Van kormányrendelet, van törvény, amelyet nekünk végre kell hajtatnunk és ami a Kosztolányi Színházat illeti, sajnálom, hogy erre sor került. Mindig, mindenféle leépítés problémás. De azt is el kell, hogy mondjam, hogy amikor a...
detaljnije16-ról 14-re kell csökkenteni a dolgozók számát a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban. Urbán András, az intézmény igazgatója szerint ezzel az intézkedéssel kérdésessé válhat a színház működése.
Egy színház működéséhez hang- és fénytechnikusra, programszervezőre, pénzügyi dolgozóra, takarítószemélyzetre és jegypénztárosra is szükség van a színészeken kívül. A számos nemzetközi díjat kapott szabadkai Kosztolányi Dezső Színháznak mindössze 16 alkalmazottja van, és ez a szám további kettővel csökken. Április elejéig két munkaerőnek kell felmondani a Szerbia-szerte érvénybe lépett ésszerűsítés miatt. Urbán András, az intézmény igazgatója felháborítónak és komolytalannak tartja a döntést. “Egy teljesen adminisztratív, bürokrata módon kaptunk egy döntést, hogy ettől kezdve 14 ember...
detaljnijeÁprilis 28-án mutatja be a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Molnár Ferenc Liliom című művét. A címszerepet Mészáros Gábor játssza, szerelmét, Julit Béres Márta alakítja. A darab rendezője Kovács Frigyes, aki egy színész-centrikus előadást kívánt létrehozni. Elmondása szerint hatalmas érzelmek dúlnak az előadásban, ami sokszor megindító, torokszorító, de ugyanakkor szórakoztató is.
„Molnár Ferenc Liliomja, a magyar drámairodalom egyik legismertebb vígjátéka. Vígjátéknak mondják, nagyon sok nyelvre lefordították, de mi a drámát kerestük benne, mi a szereplőknek az igazságát kerestük benne. Szerelmi történetről van szó, a szó nélküli szerelemről, a néma szerelemről, a legmélyebb szerelemről, amit nem tudnak kimondani” – mondta Kovács Frigyes.
Telt ház előtt mutatták be szerda este a Néger című előadást a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban. Az otthon, a vallási, nemzeti, kulturális és társadalmi identitás keresése a háború következményeként torzult helyzetek között. Tartozni valahová, majd egy pillanat alatt már nem tartozni sehová. Tatjana Gromača Néger című regénye által ihletve Dubravka Tintor színésznő a saját életének különböző történeteit mutatja be.
Bemutatták Szabadkán a Kosztolányi Dezső Színház új darabját, az Antigoné/Iszméné – a morális relativizmus tragédiáját. Az előadás azt boncolgatja, hogy a mai posztmodern korban megjelenhetnek-e olyan drámai hősnők, mint Antigoné.A Szophoklész által feltett alapkérdés az Antigoné című drámában a földi és a mennyei törvények összetűzése, egy közösség etikai és politikai, világi és szellemi együttese. A történelmi dráma legidősebb hősnője megtestesíti az emberi lét eme erkölcsi-politikai paradoxonját. Antigoné szerepét Béres Márta formálta meg. „Ez a szöveg nem tűri meg, hogy az ember elkomplikálja, díszítse, hanem nagyon egyszerű és nagyon tiszta. Valahogy, ahogy ezek a figurák meg vannak írva, hogy milyen tartásuk van, hogy milyen gerincesek, számomra ez fantasztikus.”
...
detaljnijeA Rózsák című előadást mutatja be a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház december 22-én, vasárnap. A produkció a néhány évvel ezelőtt játszott Tolnai Ottó Kisinyovi rózsa című művéből készült előadás továbbgondolása.
Urbán András igazgató, rendező elmondta, az előadás során egyetlen Tolnai szöveg hangzik el, a mondanivalót a színészek mozdulatok segítségével jelenítik meg. Véleménye szerint ez egy tisztább színpadi megformálás, mivel eljön az a pillanat, amikor az ember már nem akar beszélni. „A rózsára úgy tekintünk mint absztrakicóra. Az előadás is kifejezetten nem foglalkozik a körülöttünk lévő valósággal, kifejezetten nincsenek politikai értelmezési lehetőségei. Mi sem ezen gondolkodtunk amikor csináltuk, hanem kifejezetten művészeti kérdésekkel foglalkozik az előadás.”
... detaljnije
