Bemutatták Szabadkán a Kosztolányi Dezső Színház új darabját, az Antigoné/Iszméné – a morális relativizmus tragédiáját. Az előadás azt boncolgatja, hogy a mai posztmodern korban megjelenhetnek-e olyan drámai hősnők, mint Antigoné.A Szophoklész által feltett alapkérdés az Antigoné című drámában a földi és a mennyei törvények összetűzése, egy közösség etikai és politikai, világi és szellemi együttese. A történelmi dráma legidősebb hősnője megtestesíti az emberi lét eme erkölcsi-politikai paradoxonját. Antigoné szerepét Béres Márta formálta meg. „Ez a szöveg nem tűri meg, hogy az ember elkomplikálja, díszítse, hanem nagyon egyszerű és nagyon tiszta. Valahogy, ahogy ezek a figurák meg vannak írva, hogy milyen tartásuk van, hogy milyen gerincesek, számomra ez fantasztikus.”
Szophoklész művében a bonyodalom kezdete, hogy Antigoné eltemeti testvérét, Polüneikészt, mert csak így juthat a túlvilágra. Ezzel konfliktust robbant ki Kreónnal, a királlyal, aki megtiltotta a férfi eltemetését, mert hazaárulónak tartotta. Kreón törvényei a hatalmat képviselik, amely gyakran szemben áll az erkölcsi törvényekkel. A Kosztolányi Dezső Színház színpadán Kreón bőrébe Pletl Zoltán bújt. „Egy király, akinek törvényei vannak és szeretne a saját törvényeivel élni, hogy a város is úgy éljen, az ország is. Hogy kinek van igaza, neki vagy Antigonénak, vagy bárkinek? Hát mindenkinek igaza van.”
A darabot Jelena Bogavac rendezte. „Ez az előadás a termése, hogy úgy mondjam, vagy a folytatása egy ötéves együttműködésnek, a színházam, a BITEF Színház és a Kosztolányi Dezső Színház között.”
Az előadás azt boncolgatja, hogy a mai posztmodern korban megjelenhetnek-e olyan drámai hősnők, mint Antigoné. Hogyan válasszunk isteni törvényeket egy istentelen világban? Hogyan válasszunk emberi törvényeket egy erkölcstelen világban? Hagyomány vagy élet? Demokrácia vagy zsarnokság? A darab reprízét április 24-én láthatja a közönség.
