Aláírták a szabadkai Zsinagóga épületének kezeléséről és használatáról szóló megállapodást a Zsinagóga Alapítvány tagjai. Az önkormányzat, a Zsidó Hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács közösen irányítja majd a szecessziós épület felújítását, illetve határozza meg a művelődési tartalmakat.
A szabadkai Zsinagóga belső helyreállítása egy-másfél hónapon belül kezdődhet meg. A város kiírta az északi szárny rendbehozatalára vonatkozó közbeszerzési pályázatot is. A homlokzaton a munkálatok várhatóan május végéig megindulnak.
Ellátták kézjegyükkel és kézfogással nyugtázták a felek a megállapodást a Városházán. A Zsinagóga épülete továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad - nyilatkozott Maglai Jenő polgármester.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere: "Az önkormányzat irányítja majd a folyamatokat, tehát nélküle semmilyen döntés nem hozható a Zsinagóga épületével kapcsolatban, ami nem az önkormányzat, a szabadkai polgároknak az érdeke. Ugyanezek a döntések teljes mértékben kell, hogy akceptálják a zsidó közösség érdekeit, és a Nemzeti Tanácsnak a beruházással kapcsolatos érdekeit is."
Az 1970-es években bedőlt az objektum egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta is tart. Most a 40 éves folyamat végéhez érkeztünk - fogalmazott Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke.
Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke: "Remélem, hogy a jövőben a rendeltetése, a működtetése olyan szép és eredményes lesz, mint ahogyan elkezdődött 1902-ben, amikor megépült."
A szabadkai Zsinagóga külsejét már több éve intenzíven rekonstruálják önkormányzati, tartományi, köztársasági és nemzetközi támogatásokból. A magyar kormány most félmilliárd forinttal, mintegy másfél millió euróval támogatja az objektum rekonstrukcióját.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke: "Egy olyan alapítvány veszi kezébe a programokat, amelyek ott megvalósulhatnak, mint amilyen a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány, és mindhárom ma aláíró fél megtalálja a maga érdekeltségét, fontosságát."
Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák az épületet a világ kulturális örökségének részéve, 1990-ben pedig bekerült Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei közé.
