Program komemoracije kod spomenika "Ptica slomljenih krila" na Senjćanskom groblju
Tisztelt egybegyűltek, Hölgyeim és Uraim!
Poštovani prisutni, Dame i Gospodo!
Meine Damen und Herren!
Idei megemlékezésünk alkalmából kérem engedjék meg nekem, hogy a Kegyeleti bizottság tagjának, Dr Bogner Istvánnak gondolatait idézzem, melyek ezen a helyen 16 esztendővel ezelőtt hangoztak el:
A magyar nyelvben van egy szó, a megszólításnak egy formája, amely olyan megrázó erejű, hogy csak ötvenévenként szabad kimondani, nehogy veszítsen a súlyából és az értékéből.
Most eljött annak az ideje, amikor szabad, sőt kell is ezzel a megszólítással élni. Tehát:
VÉREIM!
A képletes jelentés mellett ennek a szónak itt, most és ezen a helyen nagyon is konkrét jelentése van. A szó szoros értelmében idevágnak Vörösmarty Szózatának sorai: "Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt... "
Ez az a hely, ahová évtizedekig nem volt szabad eljönni. A csonka családok, helyesebben a vak bosszú következtében megcsonkított családok idősebb tagjai csak suttogva mondták, hogy itt valahol nyugszik apuka, anyuka vagy Antal, Béla, Jóska, Pista vagy János bácsi.
Mi, akik ezekben a megcsonkított családokban nőttünk fel, jól emlékszünk még azokra a nehéz időkre, amikor az édesanyák és a nagymamák igyekeztek mindent megtenni, hogy legalább mi ne érezzük olyan mértékben azt a hiányt, amit nekik kellett elviselniük a kegyetlen valóság egész súlyával.
Ezek a feleségek, édesanyák és nagymamák, akik bennünket felneveltek, szintén áldozatok - lassan égő áldozatot mutattak be -, őket is illeti a megemlékezés, a köszönet és a hála. Ćldott legyen emlékük!
Mi, akik 44-ben születtünk, sohasem mondhattunk ki egy szót, azt, hogy "ÉDESAPĆM". Irigykedve hallgattuk osztálytársainkat, akik könnyedén beszélhettek arról, hogy apukám így meg apukám úgy, mi ezt sohasem ejthettük ki. Ez az, amit elvettek tőlünk és ezt senki sem adhatja vissza nekünk!
Megemlékező rendezvénysorozatunk a MEGBÉKÉLÉS jegyében történik, ez nem tetemre hívás! Szívünkben nem él a bosszú. Nem kívánjuk az apák bűnét más nemzetiségű polgártársainknak felróni.
Nem a számonkérés vezérelt bennünket ide, hanem a megemlékezés. Ezért tisztelettel köszöntök minden más nemzetiségű polgártársunkat, aki ezzel a lelkülettel jött el most közénk.
Az a hatalom, amely ezeket a rémtetteket végrehajtotta, nem kímélte sem a fiatalt, sem az öreget. A gyászos listán megtalálható a 13 éves diáklány és a 80 éves vasutas egyaránt, de talán nincs a társadalomnak olyan rétege, amelyből ne hurcoltak volna el valakit - többségüknek az volt a bűnük, amiről nem tehettek, mégpedig az, hogy magyarok voltak. De ez a hatalom nem könyörült meg még a saját fajtáján sem - ezért osztozunk a horvát és a szerb, valamint a más nemzetiségű polgártársaink gyászában, akiknek a hozzátartozói is itt nyugosznak.
Nekünk, hozzátartozóknak nemcsak hogy nem szabad elfelejtenünk a történteket, hanem kötelességünk emlékezni és emlékeztetni ezekre az eseményekre. Ezzel tartozunk szeretteink emlékének!
A köszönet hangján kell szólni minden egyes személyhez és intézményhez, akik, illetve amelyek nélkül nem épült volt meg ez az emlékhely. Köszönet minden egyes dolgos kéznek, amely közvetlenül vagy közvetve részt vett ennek a létesítménynek a felállításában.
Végezetül hozzátok szólok, Szeretteink: A felállított emlékmű, az itt összegyűlt tömeg, a fiatalok, a Ti unokáitok és dédunokáitok, akik majd elhelyezik a kegyelet virágait, tanúbizonyság arra, hogy vértanúságtok mégsem volt hiábavaló, Szabadka városa, annak polgárai nem felejtettek el benneteket, bizonyítva, hogy MARADTUNK, VAGYUNK és LESZÜNK!
ČOVJEK je jedino živo biće koje zna da plače, koje sahranjuje svoje mrtve i koje je sposobno da se sjeća na svoje pretke. Prisjećanje je duboko ljudska, civilizacijska tekovina.
Čovjeka smrt može zateći pojedinačno ili grupno, putem nesreća, katastrofa i ratova, kada se život gubi ili herojski ili kao žrtva. Razlika leži u tome, da se u prvom primjeru gine sa oružjem u ruci a u drugom goloruko. Oba primjera regulišu konvencije i zakoni. Pravilo jeste: dok se neko ne izvede pred sud i ne sudi mu se argumentirano, dotle je nevin, a ako je ubijen on postaje žrtva.
Na žalost, svi narodi sveta, tokom svoje istorije imali su i zabeležili su svoje žrtve, svako zna šta to znači. Međutim, zavisno od političkih prilika i stepena tolerancije svoje okoline (demokratičnosti) svoja će prisećanja svaka zajednica obaviti ilegalno ili slobodno, javno. Pamćenje je često puta veoma surova stvar, urođeni instinkt ne može niko kontrolisati.
I Subotičani imaju svoje žrtve, i Subotičani imaju pravo na pamćenje, na komemoraciju, jer žive u civilizovanoj sredini. Uostalom, o tome svedoče i obeležja i spomenici postavljeni u raznim delovima grada.
Leider es ist auch nicht zu bestreiten, dass auf dem Gelände der ehemaligen Macskovics-Ziegelfabrik Opfer liegen. Dieser Opfer wird jährlich gedacht und das tun nicht nur die Angehörigen, sondern auch jene Menschen, die sich an ihre ehemaligen Mitbürger erinnern und ihrer gedenken.
Most pedig, mint minden évben olvassunk el néhány nevet az emlékezés márványtábláiról:
A sad da pročitamo neka imena sa spomen zida:
Itt nyugszik:
Berényi Mária, 65 éves háztartásbeli,
Cabafi Istenes Ilonka, 44 éves újságíró, gyermekeivel: Cabafi Tibor, 17 éves és Cabafi Dezső, 18 éves tanulókkal,
Csajkás Margit, 50 éves tisztviselő,
Ovdje počiva Dulić Milica, živela 33 godina,
Feróné Bleszics Katalin, 32 éves állapotos asszony,
a 21 éves Fiszter Gusztávné is itt lelte halálát férjével a 24 éve Fiszter Gusztávval és apósával a 45 éves Fiszter Gézával,
Hardi Vida, domaćica, ubijena sa 40 godina,
Házi Jolán, 44 éves háztartásbeli, és leánya Házi Rozália, 26 éves háztartásbeli,
Neszvecskó Teréz, 25 éves háztartásbeli,
Nojcsek Etelka, 34 éves háztartásbeli, Nojcsek Gézáné, Etelka édesanyja, 58 éves háztartásbeli és Nojcsek Géza, 70 éves kereskedő, valamint Nojcsek Gizella, Etelka húga, az egész Nojcsek család,
Puhalák Ella, 21 éves tisztviselő,
Soós Dékány Terike, 12 éves és Soós Szegedi Gabriella, 13 éves tanulók, MIÉRT
Szabó Cibolya Rozália, 27 éves háztartásbeli férjével Szabó Cibolya Andrással, 29 éves vasutassal,
Ubijene su na ovom mjestu i Jelisaveta i Marija Tot,
Ürmös Erzsébet, 25 éves varrónő és
Lassú Istvánné, 45 éves háztartásbeli is itt vesztette életét,
Továbbá a 49 éves Torma Teréz férjével az 52 éves Torma Ferenccel,
És Bosnyák Péterné, kivégezték 29 évesen,
Itt és most rájuk, és minden ártatlan áldozatra emlékezünk.
1. Kérem hallgassák meg Ady Endre versét.
**************
Ady Endre: HALOTTAK NAPJĆN
Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről - percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!
Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk --
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...
1899 november 1
2. A sada sljede stihovi Enesa Kiševića: Profesor povijesti, - stihove kazuje Marija Jaramazović.
3. Jetzt folgt ein Gedicht von Kapern Ulemberg: Auf dich alein. Vorgetragen von Edmond Égető, Schüler der vierten Klasse des Gymnasiums "Paulinum".
Sada sledi ekumenska liturgija Rimokatoličke, Evageličke i Reformatorske crkve, kao i muslimanske i jevrejske vjerske zajednice.
A most következő Ökumenikus Istentiszteletet koncelebrálja:
Palatinus István, római katolikus lelkész magyar nyelven,
Na hrvatskom jeziku će govoriti velečasni Dr. Andrija Kopilović, sveštenik rimokatoličke crkve
Im Rahmen des jetzt folgenden ökumenischen Gottesdienstes betet für die Opfer auf Deutsch der hochwürdige Pfarrer József Miocs, katholischer Priester.
A Református egyházat Surányi Réti Katalin, református lelkész,
Az Evangélikus Keresztyény egyházat pedig Dolinszky Ćrpád, evangélikus lelkész képviseli.
Ajse solajm bimrajmov hu ja ase solajm olenu v al kol Jisrael v imru. Omen. A szabadkai zsidó hitközség nevében Lányi Stevan, slijah cibur, előimádkozó szól hozzánk.
****
A sada će se oglasiti zvono u pomen svim nedužnim žrtvama.
Szólaljon meg most a lélekharang, emlékeztetendő bennünket az áldozatokra. Aki a harangot megkondítja a gyászoló hozzátartozók és mindannyiunk nevében Bogner József.
- Juhász Gábor siratója a haranglábnál -
A kesergőt Juhász Gábor adta elő - tužbalicu je pjevao Gabor Juhas
***
Felkérem Dr. Sepsey Csabát, a városi képviselő-testület elnökhelyettesét hogy tartsa meg alkalmi beszédét.
Dame i Gospodo, sledi govor zamenika predsednika gradske skupštine gospodina Doktora Čabe éepseya.
Kasnije moguće da bude priložen govor dr Čabe éepseya..
**
KOSZORÚZĆSI SORREND- POLAGANJE VENACA - 2010
1. Szabadkai Önkormányzat - Lokalna samouprava Subotica: Slavko Parać, a Városi Képviselő testület elnöke, Pero Horvacki alpolgármester, Dr. Sepsey Csaba, a Városi Képviselő testület alelnöke
2. Venac polaže - Koszorút helyez el - Tőkés László, az európai parlament alelnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt
3. A Magyar Köztársaság belgrádi Nagykövetsége - Ambasada Republike Madjarske u Beogradu - Szilágyi Balázs, ügyvivő
4. A Magyar Köztársaság szabadkai Főkonzulátusa - Generalni Konzulat Republike Mađarske u Subotici: Korsós Tamás, főkonzul
5. A Horvát Köztársaság szabadkai Főkonzulátusa - Generalni konzulat Republike Hrvatske u Subotici: Ðurđica Martinović
6. Vajdasági Képviselőház - Skupština AP Vojvodine: Egeresi Sándor, elnök , Branimir Mitrović, alelnök, valamint Dr. Tóth Tivadar és Bús Ottó, képviselők
7. Észak-bácskai körzet - Severno-bački okrug: Kiss Erzsébet, körzetvezető
8. Magyar Nemzeti Tanács - Nacionalni Savet Mađarske Manjine: Dr. Korhecz Tamás elnök és Várkonyi Zsolt jegyző
9. A Horvát Nemzeti Tanács - Hrvatsko nacionalno vijeće: Darko Sarić Lukendić, predsednik Izvršnog odbora i Verica Kujundžić
10. A Német nemzeti tanács - Nemački nacionalni savet : Göncö Mandler László, elnök és Weiss Rudolf alelnök
11. Vajdasági Magyar Szövetség - Savez vojvođanskih Mađara : Pásztor István elnök, Páll Károly ügyvezető alelnök és Dévavári Zoltán alelnök
12. Demokrata Párt-Demokratska stranka: dr Atila Čengeri, pokrajinski sekretar za zdravstvo, Robert Santo, pokrajisnki poslanik i gradski odbornik i Ðenđika Seleši, pokrajisnki poslanik
13. Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége - Demokratski Savez Hrvata u Vojvodini: Josip Gabrić potpredsednik i Marijana Čović
14. U ime Bunjevačke stranke Vojvodine pokloniće se - mr Branko Francišković, predsednik, sa njim su Kata Lazić i Ivan Bošnjak
15. Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség: Dudás Károly, elnök és dr. Szőllősi Vágó László, főtitkár
16. Vajdasági Magyar Demokrata Párt szabadkai körzeti szervezete - Subotički regionalni odbor Demokratska stranka Vojvođanskih Mađara: Almási Szilárd, elnök, Horváth Tihamér és Fogarasi József, elnökségi tag
17. Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai Városi Szervezete - Subotički gradski odbor Saveza Vojvođanskih Mađara: Maglai Jenő, elnök és Lovas Ildikó
18. A Kunbajai önkormányzat nevében: Sajtos Jánosné és Nagy István
19. Szabadkai Zsidó Hitközség - Jevrejska opština Subotica: Weis Franjo, Hubert Iván és Liht Ernő
20. Az Evangelikus Hitközség nevében: Dolinszky Ćrpád szuperintendens
21. A Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület: Szöllősi Vágó Veronika és Besnyi Csongor
22. Szent György lovagrend - Karácsonyi Loránd, a Dél-Alföldi Nagypriorátus priorja, valamint Dr. Bogner István és Miklénovics Tibor lovagok
23. Vajdasági Pax Romana civil szervezet nevében két gyászoló - Civilna organizacija Pax Romana: Bogner Rozálija és Dr. Csonkás Csiszár Mária
24. Nyitott Távlatok civil szervezet - Kudlik Gábor és Molnár Verona
A megemlékezés vége:
A 44-es ősz áldozataira emlékezésünk hivatalos része ezzel véget ért. Mint minden évben, most is az önök virágai, gyertyái és imái teszik teljessé a pillanatot. Szálljon hát a lélek csendje az ajakak imája és a mécsesek pislogó fénye az égre.
Legyen nyugovásuk békés, emlékük örök!
Ruhen sie in Frieden!
Neka počivaju u miru!
Slava im!
Salom!
info: Mgr.Némedi Imre/Imre Nemedi MSc.
A Szabadkai Műszaki Főiskola tanára
Predavač Visoke Tehničke ékole u Subotici
