Povodom dana odvođenja Jevreja Sente u logore smrti danas je na jevrejskom groblju u Senti održana komemoracija. Molitvu za mučenike Holokausta održao je LANJI STEVAN Šliah cibbur.
U nastavku obeležavanja stradalih Jevreja u toku drugog svetskog rata otvorena je zajedniča izložba "Tolerancijom do prihvatanja". Autora dr. Andrašić Stevana - keramika, Nikole Tumbasa - umetnička fotografija, i Rahele Lanji - (zapisi na hebrejskom). Otvaranju su bili prisutni predstavnici katoličke, jevrejske i muslimanske zajednice (Fetiš Kurdali) kao i predstavnik reformatorske crkve. Goste je pozdravio predsednik S.O. Senta, Attila Juhas a izložbu je otvorio msgr. dr. Andrija Kopilović. Posle otvaranja gosti su bili prisustvovali koktelu u zelenoj sali Gradske kuće.
U nastavku je priložen govor pri otvaranju izložbe
Poštovani prijatelji, gospođe i gospodo,
U prirodi sve je u suodnosu i dijalogu. Sva živa bića trajno vode dijalog sklada i ljepote. Oko nas je svijet koji savršeno funkcionira kao jedinstven i jedincat. Treba se zagledati u zvjezdano nebo ili slušati šum morskih talasa ili gledati rascvjetani proljetni cvijet da se „čuje“ kako jedno drugom poručuju jedinstvenu poruku: kako je lijep svijet. No, jedini je čovjek koji to može jedinstveno vidjeti i izreći rečenicu: uistinu svijet je lijep i zaključiti: a kako je tek lijep Stvoritelj svijeta. Još davno je Aristotel ustvrdio da je iz svijeta koji nas okružuje moguće doći do spoznaje one ljepote koja je vječna i neprolazna: Stvoritelj. U ovom svijetu jedini komunikator ljepote je čovjek. On je biće spoznaje, komunikacije i time povezuje sav stvoreni svijet u sebi, sa sobom i sa Stvoriteljem. Stoga je naš najveći dar biti komunikator. Komuniciramo najviše riječima gdje izražavamo svoje misli, ali komuniciramo i pogledom i dodirom gdje često izražavamo svoje osjećaje, a najsavršenija komunikacija je divljenje, gdje se komunicira ljepotom.
Umjetnost je svojevrsna privilegija pojedinih ljudi koji bogatstvom iznutra osjećaju potrebu poput eksplozije ili vatre iz svoje bogate duhovne baštine komunicirati ljepotu svijetu koji time biva bogatiji i objedinjen. Nažalost, povijesna je baština razjedinjenost radi nepotpune komunikacije. Naše vrijeme više nego ikada osjeća potrebu ispraviti tu nepravdu i komunicirati u istini, ljubavi i ljepoti. Današnji naš susret je upravo takav gdje smo se našli ponajprije kao ljudi u komunikaciji ljubavi. Ovdje nas različitost obogaćuje. Prepoznajemo se kao različiti, a divimo se ljepoti koja nas povezuje. Tako smo zapodjenuli dijalog koji nas dovodi do spoznaje ovih simbola kojim su progovorili umjetnici, jer je simbol uvijek veći od same stvarnosti time što daje mogućnost da svatko u vlastitom i tuđem simbolu prepozna veliko bogatstvo poruke. Svi ovi naši dragi umjetnici, koje osobno poznajem i poštujem, su danas pred nama otvorili dio svoje bogate duše, jer su tehnikom umjetničke fotografije ili strpljivog rada u keramici komunicirali svoj smisao za govor simbola koji postaje poruka. Ta poruka je jedinstvena: naše bogatstvo je u različitosti. Naše zajedništvo je u duhovnosti. Naša istina je u ljubavi, naš dijalog je međureligijski, jer se i na ovaj način želimo više upoznati i približiti. Čestitam i želim i tvorcima izložbe, auktorima i svima nama da nas zaokruženje lijepoga nauči i većem poštovanju i većem prihvaćanju govora simbola koji su nam ovako čudesno otvorili.
Tisztelt barátaim,
Számomra nagy megtiszteltetés, hogy ma itt lehetek. Hálával tartozom a kedves művészeknek és jó barátaimnak, akik kimondottan akarták, hogy ma itt lehessek. Egy különös kiállítás gyűjtött egybe minket. Talán röviden jó volna felidézni mit is jelent egy igazi dialógus. A dialógus párbeszéd két vagy több személy, illetve csoport között. A II. Vatikáni Zsinaton a római katolikus egyház más vallásokkal és a világgal való kapcsolatának alapformája lett. Ezt jelzik a dialógus céljával létrehozott intézmények is. A dialógus egyik kiindulópontja a kommunikáció. Eszerint az ember alapvetíµen a másik emberre, s rajta keresztül az igazra, a jóra, a szépre, végsíµ soron a létre irányul, épp ezért lényegéhez tartozik a dialógus, a kapcsolatfelvétel, az odafordulás, a részvétel. Mivel a társadalom minden tagja ugyanazokra az alapértékekre irányul, a dialógus az emberré és közösséggé válás elengedhetetlen eszköze. Az erkölcsi fejlíµdés a legkisebb gyermekkortól kezdve a társadalmi hírközlési csatornáig a dialógus elvére épül: kölcsönösséget, a közös jó szolgálatát, a fölismert értékek együttes megvalósítását tételezi föl. A katolikus egyház szociális tanítása hangoztatja a dialógus társi szellemét, együttműködést követel, magában foglalja a megegyezést, kizárja az eríµszakot, célja a közjó elíµsegítése, a közös értékek elmélyítése, de nem a világnézeti különbségek egybemosása.
Itt a szépnek a megvalósítása hív bennünket a dialógusra. Milyen dialógus? Elsíµ sorban a szép mindég a lélek gyümölcse. Tehát a lelki dialógusra. Itt ember emberrel találkozik abban, ami a legmélyebben számára benne szent. Ez teszi lehetíµvé, hogy a művészek sajátos kommunikációját megértjük és átéljük. Gratulálok eme ötletért, hogy külön vallások és világnézetek tudunk együtt gyönyörködni a szépen. Ez a kiállítás sajátossága a szimbólum. A szimbólum gazdagít bennünket, mert tovább tudunk gondolkodni, elmélkedni. Ez fontos, mert a gondolat mélységébíµl viszont létrejön mélyebb dialógus. Ez a célunk. Gratulálok és köszönöm a vendéglátást.
