Szerbiában a játszóházak mindössze 5 százaléka rendelkezik biztonsági tanúsítvánnyal. A sportpályákon, játszótereken és az iskolai nyílt pályákon évente több tízezer gyerek sérül meg. Ebből mintegy 3000 esetben van szükség komoly orvosi ellátásra.
A sportpályákon és játszótereken évente mintegy 50 ezer baleset történik. Az elavult és megrongált szerek okozzák a gyerekek sérülését.
Megrepedt csúszdák, összefirkált játékszerek. Egyes játszótereken veszélyben vannak a gyerekek. Szerbiában 4500 sportpálya van és mintegy 800 játszóház működik. Az előírások szerint az ilyen objektumok biztonsági ellenőrzését egyszer végzik el azok megnyitása előtt. Szabadka területén aránylag jó állapotban vannak a gyerekek számára előlátott terek. A szülők és nagyszülők véleménye megoszlik.
- Nem rossz. Nem esnek szét, a gyerek sosem sérült meg, ezért nem tudok rosszat mondani.
- Eléggé meg vannak rongálva. De ez nem a kisgyerekek miatt van, a tinédzserek teszik tönkre. Volt részem látni, hogy mit csinálnak, azt is estefelé, vagy később, amikor a kisgyerekekkel felmennek a szülők, akkor ők lépnek akcióba.
Sokan azonban inkább attól tartanak, hogy a kicsikben mások, az idősebb korosztály tagjai tesznek kárt. A szülők és nagyszülők már nem merik egyedül elengedni a gyerekeket a játszótérre. A szabadkai Építési Igazgatóság azt tervezi, hogy ezekre a helyekre is térfigyelőkamerákat helyez majd. Addig azonban csak regisztrálni tudják az állapotot, valamint elhárítani és kijavítani a hibákat, amelyek a szerekben keletkeztek.
Blau Péter, a szabadkai Építési Igazgatóság igazgatója: „A gyerekjátszóterekhez és a sportpályákhoz hetente egy ízben van bejárás. Ezután feltérképezni és dolgozni rajta. Ez a rendszeres bejárás. Amennyiben bejelentés volt, úgy felügyelőségi, vagy kommunális rendőrség, helyi közösség, lakos, akkor azt hamarabb is.”
Több család játszóházakba viszi a gyereket. Itt sem ritka a sérülés. A legtöbb helyen, annak ellenére, hogy vannak nevelők, a szülőknek kell felügyelni a kicsikre.
Az egyik szabadkai játszóház a fogyatékkal élő gyermekekkel is foglalkozik. A nevelők mellett, tanítók, pszichológusok és defektológusok foglalkoznak a lurkókkal, akiket megőrzésre is elvihetnek a szülők. Snežana Maravić, defektológus: „A tisztaságról és a játékok állapotáról napi szinten gondoskodunk. Természetesen, törekszünk arra, hogy mindent szabványt betartsunk, amelyek a napközikre és a játékokra vonatkoznak. A játékszerek nagy része didaktikus játék, sok a fajáték. Arra törekszünk, hogy minél több ilyen szer természetes nyersanyagból készüljön.”
A játszóházak esetében például átlagosan 200 tételt kell ellenőrizni, ezért mindössze 5 százalékuk felel meg a követelményeknek Szerbiában. Az ilyen objektumok ezt jól látható helyen, piros matricával jelzik is.
