A tájértékek számbavétele és a rétisasok védelme is olyan feladatok Vajdaságban, amiben van mit még tennünk - állították a szakemberek a Riparia Természetbarátok Egyesületének idei közgyűlésén. Nyugat-európai példák alapján, a civil szféra közreműködésével lehet előrelépést elérni Szerbiában - hangzanak a következtetések.
A kishegyesi löszfalat akár a település védjegyének is tarthatjuk. Szabados Klára, a Tartományi Természetvédelmi Intézet szakmunkatársa szerint számba kéne venni ezeket a tájértékeket Vajdaságban. Az uniós gyakorlat azt mutatja, hogy ez nemcsak a turizmus, de a természetbarát mezőgazdaság számára is sokat jelenthet. „Valahol a helytörténetünket nem ismerjük és nem becsüljük. Az igaz, hogy az emberek tudják, hogy egy szélmalom vagy egy régi magtár érték, de nem tudják, hogy egy bevágott löszút, mélyút és egy mezsgye is érték lehet.”
A rétisasok számítanak Szerbiában a legnagyobb testű ragadozómadárnak. Létszámuk stagnál. Ennek ellenére a rossz erdő- és mezőgazdálkodás, vagy a felelőtlen turisták sok sas vesztét okozzák. Egy szerbiai saspárnak évente - az elmúlt évek átlagait tekintve - legjobb esetben csak 0,96 fiókát sikerül felnevelnie. Tehát még egyet sem. Ham István biológus: „A szomszédos Magyarországon sokkal szigorúbbak a védelem feltételei és több szakember figyel oda a rétisasokra. Ezért ott ez a növekedés jóval egy fölött van.”
Akát a tájértékekről, akár a madárvédelemről beszélünk, a Belgrád-központú Szerbiában kevés figyelem jut Vajdaságra. Ezért az itteni civil szervezeteknek sok teendőjük akadhat. A szabadkai Riparia egyesület 2013-ban 12 pályázatot és programot bonyolított le, és a résztvevőkre se volt panaszuk. Szekeres Ottó, a Riparia Termsézetbarátok Egyesületének elnöke: „Több mint 3 ezren kapcsolódtak be valamelyik programunkba, akár egy előadást meghallgatva, akár aktívan bekapcsolódva a természetvédelmi munkákba.”
Habár a civil szféra gyakran alulfinanszírozottsággal küzd, Szekeres Ottó szerint az egyesület működésére még nincs nagyobb panasz. Ez annak köszönhető, hogy javarészt önkéntesek munkájára alapozzák a működésüket.
