Csalódott a Magyar Nemzeti Tanács a szerbiai Alkotmánybíróság január 16-ai döntése kapcsán, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította és hatályon kívül helyezte a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit. A döntéssel csorbultak a nemzeti közösségek szerzett jogai – nyilatkozta Korhecz Tamás, az MNT elnöke mai sajtótájékoztatóján.
Az Alkotmánybíróság honlapján közzétett határozat egy három éve zajló eljárás végére tett pontot. Több politikai és civil szervezet indította el a törvény alkotmányjogi felülvizsgálatát. A kifogásolt rendelkezések többsége érvényben marad – emelte ki Korhecz Tamás, az MNT elnöke. Az Alkotmánybíróság határozata 10 törvényszakaszt érint. Nyolc esetében csak egy-egy részt hatálytalanított, kettőt teljes egészében. Ezek elsősorban a magyar többségű és kiemelt jelentőségű oktatási intézményekkel összefüggő igazgatási jogokat érintik. „Egyes rendelkezések hatálytalanítása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerzett jogokat, a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elért szintjét csorbította, csökkentette az Alkotmánybíróság.”
Ezúttal is bebizonyosodott, hogy Szerbiában a nemzeti közösségek védelmének területén is az egy lépés előre, egy lépés hátra gyakorlat érvényesül – mondta Korhecz. Hozzátette, a határozatot az MNT tudomásul veszi és betartja. „Vajdaság autonómiája majdhogynem halálos döfést kapott az Alkotmánybíróságtól azzal az értékrenddel, amit az Alkotmánybíróság a döntésében képviselt, a perszonális autonómia, vagyis a kisebbségi önkormányzat kapott egy pofont. De hát az ember a pofon után megrázza, leporolja magát, és folytatja tovább a működését. Kb. ez történt ezzel a döntéssel. Nem mondom, hogy nem fáj, de a működésünket, építkezésünket gyakorlatilag megerősítheti ez a döntés.”
Most már a jogerősség pecsétje is rajta van a Szerbiában kiépült perszonális autonómia rendszerén – mondta Korhecz. Az Alkotmánybíróság ugyanis átvizsgálta a teljes törvényszöveget, azokat a részeket is, amelyeket nem kérdőjeleztek meg, így a többi között megerősödött, hogy van választói névjegyzék, közvetlenül, demokratikusan választjuk a nemzeti tanácsokat, hogy azoknak közhatalmi jogosítványai vannak, alapítók lehetnek, valamint átvehetik a közintézmények igazgatási és alapítói jogait.
