A 200 és az 1000 dináros bankjegyet hamisítják leggyakrabban Szerbiában – nyilatkozta a Pannon RTV-nek Lukács Csaba, az OTP Bank szabadkai fiókvezetője. A bankokban és a pénzváltókban nagy biztonsággal szűrik ki a hamis bankókat, a piacokon és a szabad kereskedelemben azonban már nem lehetünk biztonságban.
A legfontosabb biztonsági elem a vízjel, a biztonsági szál, a domborzat és a rejtett kép. A bankokban és a pénzváltókban több lépésben ellenőrzik a bankjegyek eredetiségét, UV és infravörös lámpákkal, valamint vizuálisan és tapintással is. Lukács Csaba, az OTP Bank szabadkai fiókvezetője elmondta: „Az alkalmazottak legfontosabb funkciója, hogy a bankjegypapír minőségét ellenőrizzék. Annak dimenzióját és vastagságát. Ugyanis a hamisítványok túlnyomó többsége nem eredeti bankjegypapíron készül, hanem fénymásolás vagy síknyomás útján.”
A bankba ritkán kerül hamis pénz. Ilyenkor jegyzőkönyvet készítenek az esetről, és értesítik róla a központot és a rendőrséget. A gyanús bankjegyet a Szerbiai Nemzeti Bankba küldik vizsgálatra. Amennyiben bebizonyosodik, hogy hamis, kivonják a forgalomból. Az ügyfél a hamis bankó ellenértékét nem kapja vissza.
A piacon és a szabad kereskedelemben több hamis pénz fordul meg. Sok olyan esetről beszélnek, amikor az eladókat becsapták. A hamis pénzből még vissza is adtak és az árujukat is elvitték.
A tapasztalt árusok már tudják, hogyan kell átvizsgálni a bankjegyeket: „Feltartjuk a nap felé, hogy látszik-e a hologram, a kép. A piacon nagyon sok hamis pénzzel találkoztam már. Kézben is, meg láttam is. Ötezres, kétezres, ezres meg mindenféle pénznem megfordul itt a piacon.”
A bankokban és a pénzváltókban azt mondják, hogy teljes mértékben ki tudják szűrni a hamis bankjegyeket. A piacon azonban több hamis bankóval is találkoztunk. Egy ezres és egy százas is a kezünkbe akadt.
