Wass Albert életét és munkásságát feldolgozó táncjátékot mutattak be a Népkör Magyar Művelődési Központban tegnap este. Telt ház fogadta az előadást. A Népkör Róna és a horgosi Gubanc Táncegyüttesének mintegy 60 néptáncosa adta elő a darabot, az úgynevezett színházba épült néphagyományt.
„Január 8-án Válaszúton, az akkori Erdély főtartományában születtem, Magyarországon” – meséli életét Wass Albert a kolozsvári vasútállomáson. A táncjátékot színházi monológokkal fűszerezték. A darab rendkívülinek minősül – mondta Bodrogi Hajnalka, a Népkör Magyar Művelődési Központ rendezvényszervezője. „Rendhagyó dologról van szó, hiszen még itt Vajdaságban nem nagyon volt rá példa, hogy két táncegyüttes, mint például a horgosi és a szabadkai összefogott és közös produkciót hozott létre.”
A látványos előadás elkészítésében mintegy nyolcvanan vettek részt, táncosok, színészek, énekesek, zenészek – mondta Rumenyákovity Kárlo, a Népkör művészeti vezetője. „Színházi darab felé próbáltunk elmozdulni. Wass Albert életét és munkásságának fontosabb fordulópontjait elevenítjük meg, táncokkal és monológokkal.”
Az erdélyi magyar író és költő Nem hiába éltünk című verse azokról szól, akik mindennapjaikat a színpadon töltik, és a verejtékes munkáért a hála csupán a közönség tapsa – mondta Szécsi Zsolt, a horgosi Gubanc Táncegyüttes művészeti vezetője. „Ezzel üzenni szeretnénk. A magyar néphagyomány, a kultúra, az ének nem halt ki, nagyon is virágzik. Ország-világ és a Délvidék lássa meg, hogy közel nyolcvan népművész a színpadon belekiabál az éterbe, hogy igen itt vagyunk, hatunk, alkotunk és gyarapítunk.”
A hányatott sorsú és üldöztetett író műveit a magyar közönség szinte csak halála után ismerte meg. Napjainkban népszerűsége egyre nő. Sokan olvassák műveit, még klubok is alakulnak, például Zentán.
A teltházas előadást követően a darab többszöri ismétlése várható. A Nem hiába éltünk táncjáték már több meghívást is kapott.
