Pozorište "Kosztolányi Dezső" (Trg Žrtava Fašizma 5.)
Premijera novog kratkometražnog filma Andreja Boke "Priča o stanovnicima zida", će se održati 17. novembra (subota), u pozorištu Deže Kostolanji. Zbog velikog interesovanja i ograničenog kapaciteta sale, projekcije će se održati u 19, 20, 21 i 22 časa. Ulaz je besplatan, ali da bi se izbegle gužve u sali, pred projekciju ćete na blagajni pozorišta moći preuzeti besplatne numerisane karte. Rezervacije su takođe moguće, ali je poželjno da karte preuzmete pola sata pre početka određene projekcije.
Režija i scenario: Andrej Boka
Montaža: Darko Maletin
Muzika: Mirjana Vladisavljev i Ivan Pavletić
Direktor fotografije: Bojan Ćosić, Miloš Rančić
3D animacija: Darko Subotin i Dragan Takač
Ko-scenarista, lektor, prevod: Dijana Musin
Dizajn zvuka: Luka...
szereplők/igraju:
Csorba Kata, Mezei Kinga, Mészáros Gábor, Seres István Pipu
jelmeztervező/kostimograf:
Pletl Zoltán
díszlettervező/scenograf:
Sinkovics Ede
zene/muzika:
Dobó Rihárd
koreográfiai munkatárs/koreograf saradnik:
Seres István Pipu
állatszobrok/skulpture:
Daniela Mamužić
zenei tanácsadó, dramaturg/muzički saradnik, dramaturg:
Antal Attila
rendező/reditelj:
Urbán András
A határ túloldalán maga az ismeretlen. Ez nem szimbolikus. Fogalmatok sincs. Nekünk se, bár erről azt gondolom, hogy nem igaz... A tied-e az, ami nem?
Jogaink vannak, követeléseink. Ma már eszközeink is megvalósíttatni őket. Te nem leszel megkérdezve. Ćm ne feledjétek!
Szeretünk benneteket,...
Az előadás után évadzáró zsúr!
Posle predstave žurka!
Szeretem ezt a helyet, mert itt a legfinomabb a kenyér a világon. Gyűlölöm, mert intoleráns. Szeretem, hogy van meleg nyarunk és van hideg telünk: strandolhatunk és szánkózhatunk egyaránt. Ez egy porfészek. Gyűlölöm, mert nincs itt tenger. Szeretek itt élni, mert ez határzóna és itt minden fokozottabban jelenitődik meg. Ide minden hülyét és szarságot befogadnak. Ezen a tájegységen van miért harcolni. Gyűlölöm, mert nincsenek lehetőségek, illetve ami volt, azt már tönkretették. Itt emberségesebb emberek teremnek, mint az etnikailag homogén területeken. Gyűlölöm, hogy mindenki elhagyja. Ideális hely a szenvedésre is. Gyűlölöm a depressziója miatt. Szeretem, mert mindent elbir. Gyűlölöm, mert egyszerű. Szeretem, mert...
detaljnije
Szeretem ezt a helyet, mert itt a legfinomabb a kenyér a világon. Gyűlölöm, mert intoleráns. Szeretem, hogy van meleg nyarunk és van hideg telünk: strandolhatunk és szánkózhatunk egyaránt. Ez egy porfészek. Gyűlölöm, mert nincs itt tenger. Szeretek itt élni, mert ez határzóna és itt minden fokozottabban jelenitődik meg. Ide minden hülyét és szarságot befogadnak. Ezen a tájegységen van miért harcolni. Gyűlölöm, mert nincsenek lehetőségek, illetve ami volt, azt már tönkretették. Itt emberségesebb emberek teremnek, mint az etnikailag homogén területeken. Gyűlölöm, hogy mindenki elhagyja. Ideális hely a szenvedésre is. Gyűlölöm a depressziója miatt. Szeretem, mert mindent elbir. Gyűlölöm, mert egyszerű. Szeretem, mert sokan bántják. Gyűlölöm...
Volim ovo mesto, zato što je ovde...
detaljnije
Brecht - The Hardcore Machine
Bertolt Brecht Buckowi elégiái alapján
Szereplők:
Mészáros Ćrpád, Mikes Imre Elek, Erdély Andrea, Béres Márta
Mozgás: Varga Heni
Zene: Mezei Szilárd
Kosztüm: Varga Tünde
Rendező, dramaturg: Urbán András
____________________________
Az előadás nem színdarab. A posztdramatikus színház az irodalmi dráma következménye.
A Brecht-The Hardcore Machine arról szól, hogy egy fiatal munkáslány, mielőtt kilakkozná a körmeit, felemel egy odavetett munkáskesztyűt, és ekkor belép az ideológia és a testiség csodálatos világába.
Az előadás próbafolyamata során a színész csak tetsként létezik. A test cselekszik. A cselekvés akció. A fizikai akció drámai, történeti tartalmakat jelenít meg. Itt lép színre...
Gondolat-Jel Társulat
Mindannyian a felejtés ellen küzdünk. Olyan művet akarunk létrehozni (legyen az akár eszmei, akár fizikai), aminek köszönhetően emlékezni fognak ránk. De képesek vagyunk-e erre? Ha körülnézünk az utcán, egy váróteremben, egy pályaudvaron, elképzelhető-e az, hogy a következő Platónt, Darwint, vagy Edisont látjuk? Jelentéssel bír-e még a nagy mű fogalma? Alkothatóak-e igazi remekek, valódi értékek?
Előadásunk alapjául Christopher Marlowe, reneszánsz szerző Doktor Faustus c. drámája szolgált. A színpadon e szöveg szemelvényei mellett Charles Bukowski, F. M. Dosztojevszkij, William Shakespeare, Johann Wolfgang Goethe, Quentin Tarantino, Weöres Sándor, Woody Allen, és saját improvizációink sorai hangoznak el.
Szereplők:
- Faust: MUHI LĆSZLÓ...
Rendező / Reditelj: Urbán András
Rendező munkatársak / Reditelj saradnici: Jelena Bogavac, Péter Ferenc, Puskás Zoltán
Zene / Muzika: Antal Attila
Díszlettervező / Scenograf: Dogs & drugs
Jelmeztervező / Kostimograf: Dogs & drugs
Dramaturg / Dramaturg: Góli Kornélia
Színpadi harc / Scenska borba: Nina Matthis
Szakmai konzultáns / Profesionalni konsultant: dr. Sági Zoltán
Szereplők / Igraju:
Márti, Márta, Márta nővér / sestra Marta: Béres Márta
Ćrpád, Mészi: Mészáros Ćrpád
Gábor: Mészáros Gábor
Kinga, Kinga tanító néni / učiteljica Kinga: Mezei Kinga
Imre, Miki: Mikes Imre Elek
Zoli: Pletl Zoltán, m.v.
Támogatók / Donatori: Bethlen Gábor Alap , Nemzeti Kulturális Alap, Szabadka Város...
detaljnije
TERĆPIA
Christopher Durang (20 éve kapcsolatban) szövege alapján
po tekstu Kristofera Djuranga (20 godina u vezi)
A Terápia romantikus vígjátékszagú kapcsolatparódia, önvizsgáló-öngyógyító lelki pornóshow, pszichoindividualisztikus ápolat, egyere-begyere áskáraram tam-tam, romantikus-komikus-szerelmi thriller, könyveken, magazinokon, apróhirdetéseken, egyéni tapasztalatokon és egyebeken alapuló-épülő, csoportos-meditatív-expresszív, a fasztól a mosogatásig mindenféle terápiaelemet tartalmazó workshop, hidroterápia pofonokkal (avagy a négyütemű benzinmotornak is van lelke) pszichológiai dokumentarista romantikus vígjáték.
Terapija je romantično-komična parodija veza, samoanalizirajući-samolečeći duševni pornošou, psihoindividualistička nega, romantično-...
detaljnije
"Az előadás a valamikori szabadkai színháznak, és egyáltalán a Színháznak a valamikori operettek cukormázas, hamisan csillogó világának, és színészeinek állítana emléket. A szereplők már csak a régi szerepek árnyképei - becketti véglények, a csendben emlékek kavarognak, előadás- és szerepfoszlányok, az operett világából. Találkozás az ürességgel, a sötét űrben, kutatunk egy emlék, egy tánc, egy szín, egy kacaj után.
A kérdések melyekre a választ keressük - az idő múlása, az ember rendeltetése, helyzete, sorsa a Mindenségben, hívó szavára figyel-e valaki a múlandóságon túl? Mi az ami a maradandóan a mienk e földi létben, mi marad más, mint ahogy a görög sztéléken egy-egy lágy emberi mozdulat vagy hang, halk fuvalom…kik élik teljesebben, az átlagosnál intenzívebben az...
Bitef Teatar Beograd & Grad Teatar, Budva
Koncept i koreografija: Edvard Klug (Edward Clug)
Muzika: Borut Kržišnik i Milko Lazar
Kostimograf: Maja Mirković
Asistent kostimografa: Biljana Tegeltija Bojanić
Koncept scene: Edvard Klug (Edward Clug)
Dizajn svetla: Edvard Klug (Edward Clug)
Igrači Bitef dens kompanije: Ašhen Ataljanc, Nikola Tomašević, Strahinja Lacković,
Miloš Isilović, Uroš Petronijević, Ana Ignjatović Zagorac, Nevena Jovanović, Milica Jević
Alternacije: Nemanja Naumoski, Miona Petrović.
Baletski pedagog: Marija Janković
Premijera: Budva grad teatar 07.08.2011. godine
Bitef teatar, 14.10.2011. godine
fotografija: Jelena Janković
organizacija: Danka Milenković
šef...
