Zaključci Međunarodnog stručnog skupa „Čitanjem do uključenosti” u okviru XIX. Dana hrvatske knjige i riječi, dana Balinta Vujkova - 2. listopada 2020.
„Čitanjem do uključenosti” bila je tema Međunarodnog stručnog skupa knjižničara održanog u okviru XIX. Dana hrvatske knjige i riječi – dana Balinta Vujkova u Subotici, dana 2. listopada 2020. godine.
Aktualna tema o ulozi knjižnica u uključivanju različitih ranjivih društvenih skupina ukazala je na važnost oblikovanja čitateljske sposobnosti, stvaranja kreativnih programa i usluga te suradnje knjižnica, stručnjaka i svih ostalih subjekata u lokalnoj i široj zajednici kako bi se stvorili uvjeti za njihovu aktivnu integraciju i socijalizaciju.
Društvo koje potiče čitanje, a time i usvajanje znanja, stvara zdrav temelj za svoj opstanak, a škole i knjižnice su mjesta demokratizacije čitanja i pisanja čime se daje jednaka šansa svima neovisno o društvenom i imovinskom statusu. Stoga je važno posvetiti iznimnu pažnju čitanju kao vrlo složenoj aktivnosti i stvaranju iskusnog čitatelja. Tijekom povijesti javne knjižnice su otvarale dječje odjele i pokazale da su spremne transformirati se brže od obrazovnog sustava а i time svoju veliku snagu.
Zahvaljujući jeziku i čitanju djeca i mladi iz ranjivih i marginalnih skupina lakše se uključuju u obrazovanje i svakodnevni život u čemu veliku ulogu imaju knjižnice i knjižničari. Izlaganja i primjeri dobre prakse u knjižnicama s područja Republike Hrvatske i Republike Srbije pokazali su visoku spremnost knjižnica za kreiranje raznovrsnih programa za djecu i mlade s posebnim tjelesnim ili osjetilnim potrebama, teškoćama u razvoju te za djecu koja žive u posebnim okolnostima ili udaljenim zajednicama. U programe i aktivnosti uključena su djeca iz socijalno i ekonomski depriviranih sredina te pripadnici drugih kultura i ostalih ranjivih skupina u društvu, primjerice, pripadnika manjinskih nacionalnih zajednica.
Knjižnice su razvile brojne usluge, posebne zbirke i građu s obzirom na posebne potrebe ili posebne okolnosti u kojima dječja knjižnica djeluje i koja zadovoljava specifične informacijske potrebe djece. U njima se koriste nove informacijske i komunikacijske tehnologije koje omogućavaju lakši pristup posebnim knjižničnim zbirkama.
Primjeri dobre prakse se međusobno razlikuju, ali imaju isti cilj – osnaživanje za redovito školovanje i svakodnevni život u zajednici. Predstavljena rješenja pokazuju važnost suradnje knjižničara i stručnjaka, institucionalnog umrežavanja, što vodi integraciji djece u postojeće programe knjižnica i u društvo općenito. Predstavljeni primjeri rezultati su rada knjižničara čiji je entuzijazam jedna od osnovnih poluga razvoja knjižnica. Knjižničari su svjesni potrebe evaluacije njihova rada kao i uključivanja medija kako bi se stvorilo poticajno okruženje i tako animirala i uključila šira javnost.
U cilju zaštite i sigurnosti svih sudionika te zbog nepredvidljive epidemiološke situacije vezane uz covid-19 skup je održan u vidu webinara putem ZOOM platforme kojom je koordiniralo Zagrebačko knjižničarsko društvo. U skupu je sudjelovalo trideset petero izlagača iz Republike Srbije i Republike Hrvatske, a tijekom osam sati aktivno je slušalo prosječno 150 pratitelja.
Svi radovi će biti objavljeni u zborniku.
Stručni skup „Čitanjem do uključenosti” organizirali su Hrvatska čitaonica Subotica, Zagrebačko knjižničarsko društvo, Gradska knjižnica Subotica i Zavod za kulturu vojvođanskih Hrvata.
*
Закључци Међународног стручног скупа „Читањем до укључености” у оквиру 19. Дана хрватске књиге и речи, дана Балинта Вујкова - 2. октобра 2020.
„Читањем до укључености” била је тема Међународног стручног скупа библиотекара одржаног у оквиру 19. Дана хрватске књиге и речи, дана Балинта Вујкова у Суботици, дана 2. октобра 2020. године.
Актуелна тема о улози библиотека у укључивању различитих рањивих друштвених група указала је на важност обликовања читалачке способности, стварања креативних програма и услуга те сарадње библиотека, стручњака и свих осталих субјеката у локалној и широј заједници како би се створили услови за њихову активну интеграцију и социјализацију.
Друштво које подстиче читање, а тиме и усвајање знања, ствара здрав темељ за свој опстанак, а школе и библиотеке су места демократизације читања и писања чиме се даје једнака шанса свима независно од друштвеног и имовинског статуса. Зато је важно посветити посебну пажњу читању као врло сложеној активности и стварању искусног читаоца. Током историје јавне библиотеке су отварале дечја одељења и показале да су спремне трансформисати се брже од образовног система а и тиме своју велику снагу.
Захваљујући језику и читању деца и млади из рањивих и маргинализованих група лакше се укључују у образовање и свакодневни живот у чему велику улогу имају библиотеке и библиотекари. Излагања и примери добре праксе у библикотекама с терирорија Републике Хрватске и Републике Србије показали су високу спремност библиотека за креирање разноврсних програма за децу и младе с посебним физичким или чулним потребама, тешкоћама у развоју те за децу која живе у посебним околностима или удаљеним заједницама. У програме и активности укључена су деца из социјално и економски депривираних средина те припадници других култура и осталих рањивих група у друштву, на пример, припадника мањинских националних заједница.
Библиотеке су развиле бројне услуге, посебне збирке и грађу с обзиром на посебне потребе или посебне околности у којима дечја библиотека делује и која задовољава специфичне информационе потребе деце. У њима се користе нове информационе и комуникационе технологије које омогућавају лакши приступ посебним библиотечким збиркама.
Примери добре праксе се међусобно разликују, али имају исти циљ – оснаживање за редовно школовање и свакодневни живот у заједници. Представљена решења показују важност сарадње библиотекара и стручњака, институционалног умрежавања, што води интеграцији деце у постојеће програме библиотека и у друштво уопштено. Представљени примери резултати су рада библиотекара чији је ентузијазам једна од основних полуга развоја библиотека. Библиотекари су свесни потребе евалуације њиховог рада као и укључивања медија како би се створило подстицајно окружење и тако анимирала и укључила шира јавност.
У циљу заштите и сигурности свих учесника те због непредвидиве епидемиолошке ситуације везане уз Ковид-19 скуп је одржан у виду вебинара путем ЗУМ платформе којом је координирало Загребачко библиотекарско друштво. У скупу је учествовало тридесет петоро излагача из Републике Србије и Републике Хрватске, а током осам сати активно је слушало просечно 150 пратилаца.
Сви радови ће бити објављени у зборнику.
Стручни скуп „Читањем до укључености” организовали су Хрватска читаоница Суботица, Загребачко библиотекарско друштво, Градска библиотека Суботица и Завод за културу војвођанских Хрвата.
*
A XIX. Horvát Könyv és Horvát Nyelv Napjai, Balint Vujkov Napok alkalmával megtartott Olvasással a felzárkózásért elnevezésű Nemzetközi szakmai találkozó összegzése – 2020. október 2.
Olvasással a felzárkózásért volt a 2020. október 2-án megtartott könyvtárosok Nemzetközi szakmai tanácskozásának témája a XIX. Horvát Köny és Horvát Nyelv Napjai, Balint Vujkov Napok keretén belül.
A könyvtárak szerepe a különböző érzékeny társadalmi csoportoknál időszerű témája rámutatott az olvasási készség kialakításának, a kreatív programok és szolgáltatások létrehozásának, valamint a könyvtárak, a szakemberek és a helyi és tágabb közösség együttműködésének fontosságára, az aktív beilleszkedés és szocializáció feltételeinek megteremtése érdekében.
Az olvasást, és ezáltal az ismeretek elsajátítását ösztönző társadalom egészséges alapot teremt, az iskolák és könyvtárak pedig az olvasás és írás demokratizálódásának helyszínei, így az egyén társadalmi és vagyoni helyzetétől függetlenül egyenlő esélyeket biztosítanak. Ezért is fontos különös figyelmet fordítani az olvasásra, mint egy igen összetett tevékenységre és a tapasztalt olvasó képzésére. A történelem során a könyvtárak megnytották a gyermekrészlegeket és bebizonyították, hogy képesek gyorsabban átalakulni mint az oktatási rendszer. Ezáltal is nagy a jelentőségük.
A nyelvnek és az olvasásnak köszönhetően a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportok gyermekeinek és fiataljainak könnyebb bekapcsolódniuk az oktatásba és a mindennapi életbe, és ebben a könyvtárak és a könyvtárosok is nagy szerepet játszanak. A Horvátország és Szerbia könyvtáraiban bemutatott előadások és a gyakorlatias példák igazolták a könyvtárak felkészültségét a különféle programok létrehozására, a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek, valamint a különleges körülmények között élő vagy távoli közösségekben élő gyermekek számára. A programok és tevékenységek a szociálisan és anyagilag hátrányos helyzetű gyermekeket közelítik meg, valamint a más kultúrák tagjait és a társadalom egyéb kiszolgáltatott csoportjait, például a kisebbségi nemzeti közösségek tagjait. A könyvtárak számos olyan szolgáltatást, speciális gyűjteményt és anyagot fejlesztettek ki, amelyek figyelembe veszik azokat a speciális igényeket vagy különleges körülményeket, amelyekben a gyermekkönyvtár működik, és amelyek megfelelnek a gyermekek speciális információs igényeinek. Új információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak, amelyek megkönnyítik a speciális könyvtári gyűjteményekhez való hozzáférést.
A bevált gyakorlati példák különböznek egymástól, de ugyanaz a céljuk – felkészítés az iskoláztatásra és a közösség mindennapi életére. A bemutatott példák megmutatják a könyvtárosok és a szakértők közötti együttműködés, az intézményi hálózatépítés fontosságát, ami a gyermekek integrációjához vezet a meglévő könyvtári programokban és a társadalomban általában. A bemutatott példák olyan könyvtárosok munkájának eredményei, akiknek lelkesedése a könyvtárfejlesztés egyik alapvető mozgatórugója. A könyvtárosok tisztában vannak a munkájuk értékelésének szükségességével, valamint a média bevonásának fontsságával, annak érdekében, hogy motiváló környezetet teremtsenek, és ezáltal a nagyközönséget is bevonják.
A nyelvnek és az olvasásnak köszönhetően a kiszolgáltatott és marginalizálódott csoportok gyermekeinek és fiataljainak könnyebb bekapcsolódniuk az oktatásba és a mindennapi életbe, amelyben a könyvtárak és a könyvtárosok játszanak nagy szerepet. A Horvátország és Szerbia könyvtáraiban megtartott előadások és a bevált gyakorlatok példái megmutatták a könyvtárak magas készségét különféle programok létrehozására a fejlődési nehézségekkel küzdő gyermekek, valamint a különleges körülmények között élő vagy távoli közösségekben élő gyermekek számára. A programok és tevékenységek magukban foglalják a szociálisan és anyagilag hátrányos helyzetű gyermekeket, más kultúrák tagjait és a társadalom egyéb kiszolgáltatott csoportjait, például a kisebbségi nemzeti közösségek tagjait.
A könyvtárak számos olyan szolgáltatást, speciális gyűjteményt és anyagot fejlesztettek ki, amelyek figyelembe veszik azokat a speciális igényeket vagy különleges körülményeket, amelyekben a gyermekkönyvtár működik, és amelyek megfelelnek a gyermekek speciális információs igényeinek. Új információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak, amelyek megkönnyítik a hozzáférést a speciális könyvtári gyűjteményekhez.
A bevált gyakorlati példák különböznek egymástól, de ugyanaz a céljuk – felkészítés az iskoláztatásra és a közösség mindennapi életére. A bemutatott példák megmutatják a könyvtárosok és a szakértők közötti együttműködés, az intézményi hálózatépítés fontosságát, ami a gyermekek integrációjához vezet a meglévő könyvtári programokban és általában a társadalomban. A bemutatott példák olyan könyvtárosok munkájának eredményei, akiknek lelkesedése a könyvtárfejlesztés egyik alapvető mozgatórugója. A könyvtárosok tisztában vannak a munkájuk értékelésének szükségességével, valamint a média bevonásának fontosságával, annak érdekében, hogy ösztönző környezetet teremtsenek, és ezáltal bevonják a nagyközönséget is.
A résztvevők védelme és biztonsága érdekében, valamint a Covid-19-hez kapcsolódó kiszámíthatatlan járványhelyzet miatt a találkozót webinárium formájában tartották meg a ZOOM platformon keresztül, amelyet a Zágrábi Könyvtárosok Egyesülete koordinált. Harmincöt előadó vett részt Szerbia és Horvátország területéről, míg a nyolc óráselőadássorozat alatt átlagosan 150 követő is aktívan hallgatta az előadásokat. Az Olvasással a felzárkózásért című szakmai találkozót a Szabadkai Horvát Olvasókör, a Zágrábi Könyvtári Egyesület, a Szabadkai Városi Könyvtár és a Vajdaság Horvát Művelődési Intézete szervezte.
