Riječ tijelom postala
Kršćanska braćo i sestre!
Na blagdan Božića pred nas se stavlja početak Ivanova evanđelja kao poziv na slavlje Božje blizine i prisutnosti. Bog nije prisutan samo svojim Duhom u stvorenjima koja nastavaju zemlju. Bog je svojim utjelovljenjem i rođenjem, što ga na Božić slavimo, postao osobno, tjelesno i zemaljski prisutan među ljudima. On je postao jedan od nas, nama u svemu sličan, prepoznatljiv i dodirljiv. Bog je postao tjelesnim zemaljskim bićem. Nasuprot duhovnoj i osjećajnoj stvarnosti koja nas ovih dana preplavljuje, poruka da je Bog postao zemaljskim čovjekom ponekad nam se čini pomalo „nečistom“, „blatnjavom“, previše prizemljenom. Međutim, sveti Ivan je toliko odlučan sve nas uvjeriti u tu stvarnost da nam u božićnom evanđeoskom odlomku nekoliko puta tu činjenicu stavlja pred oči: Božja se riječ utjelovila, postala dijelom svih živih bića, svega što postoji, svega što je rođeno. Božja Riječ postaje zemaljska, opipljiva stvarnost. Bog dijeli s nama ljudima i sa svim stvorovima mjesto svoga boravka. Zemlja postaje Božji dom, mjesto prebivanja Božjeg. Zemlja postaje mjesto i prostor zajedničkog prebivanja i života Boga i čovjeka. Utjelovljenjem i rođenjem od Djevice Marije, Bog po Isusu Kristu postaje čovjekom, članom ljudske zajednice i stanovnikom zemlje. Zemlja je naš i Božji zajednički dom.
U uvodu u svoje Evanđelje sveti Ivan slijedi oblik i slikovitost opisivanja koji se nalazi u Knjizi postanka. Postanak svijeta i čovjeka Knjiga postanka opisuje slikom oblikovanja zemlje. Od praha zemaljskog Bog oblikuje život. Biljke rastu iz zemlje, Bog oblikuje životinje od zemlje, a i čovjeka oblikuje od praha zemaljskog. Sav svijet Bog oblikuje od zemlje i oživljava svojom riječju. Riječ Božja daje život svijetu. Čovjeku udahnjuje dah svoje Riječi i on postaje živa duša. Božji Duh oblikuje svijet i čini ga živim. Božji život i njegov lik postaje vidljiv i spoznatljiv u njegovim stvorenjima, a osobito u čovjeku.
Danas kada slavimo istinu Božje prisutnosti u našem svijetu, doživimo se i mi članovima Božje obitelji, braćom i sestrama. Ne zaboravimo u našem životu ni druga bića, stvorenja Božja, koja nas okružuju. S poštovanjem i prijaznošću se odnosimo prema biljkama i životinjama. Borove i jelke koje smo u našim domovima okitili upotrijebimo korisno i svrsishodno. Hranu koja se u ove dane nalazi na našim stolovima s poštovanjem blagujmo. Ne razbacujmo se i ne bahatimo stvorenjima koja nam je zemlja dala da proslavimo današnji blagdan. Dok slavimo Božić i mi se prenosimo duhom i tijelom u zajedništvo prirodnog okoliša i ljudi koji su prvi primili Spasitelja u štalici. Sjetimo se pastira i zemljoradnika koji su u suradnji s drugim Božjim stvorenjima, kroz hranu što je na našem stolu, i nama omogućili doticaj s Bogom po prirodnim darovima što podržavaju naš život.
Blagdan Božića nije blagdan samo za nas ljude. Božić je blagdan za sva stvorenja svijeta, za sva bića, za čitavu zemlju. Barem danas oslobodimo svoj okoliš od bacanja smeća, zaštitimo okoliš od ružnih riječi, budimo zadovoljni i s nesavršenom jelkom, budimo sretni i s nedovoljno obilnim božićnim ručkom, blagujmo i uživajmo u onome što nam je Bog dao u zahvalnosti. Mir i blagost, nježnost i blizina, osjećaji i želje za izgradnjom što bolje povezanosti svih stvorenih bića s Bogom neka zavladaju u našim srcima i pokažu se u našim djelima.
Ovim mislima želim svima sretan Božić i blagoslovljenu novu godinu!
+Ivan
biskup
***
Dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök karácsonyi üzenete
Az Ige testté lett
Keresztény testvérek!
Karácsony ünnepén János evangéliumának kezdetét halljuk, melyben Isten közelségét és jelenvalóságát ünnepeljük. Isten nem csupán Lelke által van jelen teremtményeiben, akik a földön élnek. Isten megtestesülésében és születésében személyesen, testileg és földi létünk határaiban jön el közénk karácsonykor. Közénk született, mindenben hasonlóan, emberileg felismerhetően és megtapasztalhatóan. Isten felvállalta a földi és testi létezést. Annak üzenetét, hogy Isten vállalta a földi létet, kicsit tisztátalannak, porosnak, túlságosan földinek érezzük, és ellentéteként éljük meg ádvent lelki és érzelmi hangulatának. Szt. János evangélista azonban meg akar győzni minket erről, ezért a mai evangéliumi szakaszban többször ismétli: Isten Igéje testté lett, vállalta a földi létet, és a születésével hasonlóvá lett hozzánk. Isten Igéje földi, megtapasztalható valósággá lett. Isten osztozik velünk, emberekkel, és minden élő teremtménnyel. A föld Isten lakóhelyévé válik karácsony ünnepével. A föld Isten és ember közös életének és hajlékának helye lesz. Isten egyszülött Fiának, Jézus Krisztusnak Szűz Máriától való megtestesülése és születése által emberré lesz, az emberi közösség tagjává és a föld lakójává. A föld Isten és ember közös otthona.
Szt. János evangéliumának bevezetőjében követi a Teremtés könyvében található leírás formáját és képiségét. A Teremtés könyve a föld formálásának képével írja le a világ és ember teremtését. Isten a föld porából hozza létre az életet. A növények a fölből nőnek, az állatokat a földből teremti, és az embert is a föld porából alkotja meg. Az egész világot a földből formálja és Igéjével teszi élővé. Isten Igéje ad életet a világnak. Az ember orrába leheli Igéjének leheletét és teszi élővé. Isten Lelke formálja és élteti a világot. Isten élete és személye láthatóvá és felismerhetővé válik teremtményeiben, de legfőképp az emberben.
A mai ünnepen, amikor Isten jelenlétének valóságát ünnepeljük világunkban, ébredjünk tudatára annak, hogy Isten családjának tagjai vagyunk, egymásnak testvérei. Ne feledkezzünk meg életünkben a többi teremtményről sem, akiket Isten teremtett, és amelyek körülöttünk élnek. Tisztelettel viseltessünk a föld növényei és állatai iránt. A lakásainkat díszítő fenyőfákat használjuk felelősen és célravezetően. Az ünnepi ételeket, melyeket asztalainkra teszünk, fogyasszuk tiszteletteljesen. Ne hivalkodjunk, és ne szórjuk szét a teremtményeket, melyeket a föld terem a mai ünnepre. Karácsonyt ünnepelve lélekben és testileg jelen vagyunk a környék és emberek közösségében, akik először fogadták be a Megváltót az istállóban. Emlékezzünk meg a pásztorokról és földművesekről, akik Isten többi teremtményével karöltve lehetővé tették számunkra az ünnepi ételeket, és lehetővé tették a kapcsolatot Istennel a természet ajándékai által, melyek életünket biztosítják.
Karácsony ünnepe nem csupán az emberek ünnepe. Karácsony az egész világ teremtményének, az összes élőlénynek és az egész földnek ünnepe. Bár ma ne szennyezzük környezetünket, óvakodjunk a csúnya beszédtől, elégedjünk meg a tökéletlenebb fenyőfával, a nem elég gazdag ünnepi ebéddel; hálásan étkezzük és élvezzük mindazt, amivel Isten megajándékozott. Béke és szelídség, szeretetteljes közösség, vágy és akarat uralkodjék szívünkben minden teremtett egybekapcsolására Istennel, és ez mutatkozzék is meg cselekedeteinkben.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek áldott karácsonyt, és sikeres újévet!
+János
megyéspüspök
