Az orosz élelmiszer-ellenőrzési ügynökség azt gyanítja, hogy Szerbia lengyel almát is exportál Oroszországba. Ez miatt akár teljes tilalmat rendelhetnek el a szerbiai gyümölcsökkel szemben.
A horgosi Almatermők Szövetkezetének tagjai elmondták, a legnagyobb gondot az jelenti, hogy kétes hátterű felvásárlók folyamatosan megpróbálnak visszaélni a helyi gazdák papírjaival.
Serfőző Jenő évek óta ad el almát olyan felvásárlóknak, akik Oroszországba szállítanak gyümölcsöt. A horgosi termelő elmondta, hogy az illetékes hatóságok az elmúlt hónapokban intenzívebben ellenőrzik, hogy az exportot végző cégek valóban annyi almát vettek-e, amennyit a papírjaik alapján kiszállítottak. Emellett folyamatosan vizsgálják a kivitelre szánt alma eredetét is. Serfőző Jenő, termelő: „Vett ő annyi almát mint amennyit exportált. Illetve a dokumentációt is szeretnék ők is átlapozni. Itt minden bejegyzett gazdaságon belül megvan az is, hogy hány fa van, meg, hogy milyen parcellaszámon termett, és hogy akkor mennyi hozam is képzelhető el. Még az is evidenciába van a növényvédelmi naplónál, az is fel kell, hogy legyen tüntetve, hogy hol tárolódott az az alma. Ennek az almának nyomon követhetőnek kell lennie.”
Faragó Imrével telefonon beszéltek az állami felügyelőség tagjai. Arról kérdezték, hogy tudja-e a cég nevét, aki tőle felvásárolta az almát. Ő a gyümölcseladás feltételeiről közvetítőkön keresztül tárgyalt, nem volt közvetlen kapcsolatban a céggel. Eddig nem tud róla, hogy bárki is visszaélt volna adataival, papírjaival. A horgosi gazda szerint nagy kárt okoznak a termelőknek azok, akik a visszaéléseket elkövetik. Faragó Imre: „Nem is a termelőkkel volt itt a probléma, hanem ezekkel a viszonteladókkal, akik visszaéltek a termelők papírjaival. Én akinek eladtam az almámat, előre kijelentettem neki, hogy tudok ezekről a kétes üzletekről. Az én árumért felelek, azt le tudom papírozni, de nehogy idegen kézbe kerüljenek a papírjaim. Egyelőre nem is történt olyan visszajelzés, hogy az én nevemen ment ki más áruja. A felügyelőség minden céget, aki az orosz piacra szállít ki, úgy tűnik, átvilágít.
A horgosi szövetkezetet felkereste egy újvidéki férfi, aki almát nem akart vásárolni, de azt kérte, hogy egy bizonyos mennyiségű termésre állítsanak ki neki számlát. Hogy mi volt a terve, azt nem tudjuk. A helyiek szerint kétes ügyletre szerette volna felhasználni a szerződést, és így bizonyítani, hogy az ő almája, amit máshonnan szerzet be, horgosi eredetű.
Az utóbbi hat hónapban többször lehetett hallani arról, hogy Szerbia hamis papírokkal újraexportálja az Európai Unió területéről beszállított gyümölcsöket. Ez közvetlenül veszélyezteti a szabadkereskedelmi megállapodást. Az országnak kötelezően bizonyítania kell, hogy a kivitelre szánt almamennyiség legalább ötven százaléka szerbiai eredetű. Ha valóban bebizonyosodik a gyanú, hogy Szerbia túl nagy mennyiségű kétes eredetű almát szállított Oroszországba, akkor az következményekkel is járhat. Az illetékesek szerint azonban arról még nincs szó, hogy teljesen felfüggesszék a két ország közötti szabadkereskedelmi szerződést.
