Ülésezett a szabadkai Városi Képviselő-testület. Nagy szópárbaj alakult ki a Zsinagóga épületének kezeléséről és használatáról szóló megállapodás kapcsán, amelyet végül megszavaztak. A városi ellenzék szerint feltételhez kötik a Magyar Kormány támogatását oly módon, hogy a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörébe helyezik az épület működésének irányítását. Félrevezetésnek nevezte a Demokrata Párt bírálatát a Vajdasági Magyar Szövetség, miszerint a magyar nemzeti közösség kisajátítaná a Zsinagógát.
A Zsinagóga épületének külső felújítása várhatóan 2015-ben befejeződik. Az épület teljes belső helyreállítására a Magyar Kormány 500 millió forintot hagyott jóvá.
Slavko Parać, a Demokrata Párt szabadkai önkormányzati frakcióvezetője szerint a szecessziós épület helyreállítása során nem volt még rá példa, hogy feltételhez kössék a segítségnyújtást. „Ma egy olyan javaslattal találkozunk, hogy meghatározatlan időre, ahogy az okmányban írja legalább 99 évre, de én úgy gondolom azt kellene írnia, hogy legtöbb, a törvény alapján, hogy a Zsinagógát irányítsa a Magyar Nemzeti Tanács, azzal, hogy a város tartsa karban az épületet, a Zsidó Hitközség szakrális és vallási szertartásokat tarthat, a Magyar Nemzeti Tanács pedig a kulturális és az idegenforgalmi rendezvényeket koordinálja, gyakorlatilag, hogy rendelkezzen az épület felett.”
A Zsinagóga fenntartásáról és működtetéséről a műemlék tulajdonosa, az önkormányzat köteles gondoskodni, az épületet, mint imahelyet a Szabadkai Zsidó Hitközség irányítja, a szabadkai Zsinagóga Alapítvány megállapítja és összehangolja a kulturális és vallási tartalmakat, a kulturális és közművelődési rendezvények koordinálója és felügyelője pedig a Magyar Nemzeti Tanács – áll a jóváhagyott megállapodásban.
A szerződést ért kritikák teljesen alaptalanok – mondta Buckó György, a Vajdasági Magyar Szövetség önkormányzati frakcióvezetője. „Egy szégyenteljes viselkedés. Ahelyett, hogy értékelték volna, hogy több évtized után a város végre külföldi segítséggel eléri, hogy Európa egyik legszebb Zsinagógáját a régi pompájába visszaállítsa, ehelyett olcsó politikai érdekek mentén hisztériát keltettek. Egyezségről van szó, amit a város, a Zsidó Község és az MNT között, hasznosítása egy tisztességes vallási, kulturális, idegenforgalmi egységet képezzen.”
Napirenden szerepelt több közvállalat igazgatójának a kinevezése is. A Demokrata Párt szerint a helyi hatalom törvényellenes döntéseket hoz. Slavko Parać, a DP szabadkai frakcióvezetője: „Nem tudom megérteni, hogy minden döntés, ami a káderkérdésekről szól törvényellenesen van meghozva.”
A közvállalatok igazgatói posztjaira kiírt pályázatok teljes mértékben átláthatóak – hangsúlyozta Maglai Jenő, Szabadka VMSZ-es polgármestere. „A politikának ráhatása van, de azt gondolom, hogy akik ki lettek választva sokkal minőségesebb szinten lettek kiválasztva, mint az előző időszakban, amikor nem volt ilyen transzparens eljárás.”
A szabadkai Városi Képviselő-testület 28. ülésen egyebek mellett határozatot hoztak több közvállalat és intézmény működési tervének jóváhagyásáról, igazgatók kinevezéséről, valamint rendeletet hoztak a város 2015. évi foglalkoztatási akciótervének elfogadásáról, a telekrendezési járulék megszabásáról, a Palicsi-tó keleti parti sávjára vonatkozó részletes szabályozási tervről, valamint a Környezetvédelmi Alap eszközeinek 2015. évi felhasználásáról is.
