A felvi.hu felvételizőket segítő honlaphoz 21 külhoni felsőoktatási intézmény csatlakozott. A magyar kormány célja az anyaországi hallgatók külhoni oktatásának támogatása. Ennek a programnak a keretében a vajdaságiak, akár csak néhány szemeszter erejéig vagy egyetemi oktatásuk teljes terjedelmében a Kárpát-medence magyar lakta területein tanulhatnak.
Pesti Nikolett és Kálnok László a szabadkai Bosa Milićević közgazdasági középiskola tanulói. Annak ellenére, hogy másként képzelik el, hol is szeretnék folytatni tanulmányaikat, lehetségesnek tartják, hogy egy szemeszter erejéig Sepsiszentgyörgyön vagy Kolozsvárott tanulnának.
Pesti Nikoletta: „Én itthon azért szeretnék tanulni, mert a családom, a múltam, minden ide köt, nem érzem úgy, hogy mindezt el tudom hagyni. Viszont fél évre vagy egy évre képes lennék kimenni, mert érdekel külföld és megnézném, hogy ott, hogyan működik az egyetem, a tanulás és aztán visszajönnék.”
Kálnok László: „Elég érdekes, kipróbálnám akár fél évre, egy évre, hogy egy másik országban tanuljak tovább, de visszamennék Magyarországra, hogy befejezzem ott az egyetemet.”
Megszokottnak számít, hogy Szerbiából, Romániából, Szlovákiából középiskola végeztével a fiatalok magyarországi felsőoktatási intézménybe szeretnének felvételizni. Az viszont újdonság, hogy külhoni felsőoktatási intézmények is szerepelnek a felvi.hu internetes oldalon, amely tömöríti az anyaországi és a most már a Kárpát-medence más országainak magyar nyelvű főiskoláit, egyetemeit.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumámak parlamenti államtitkára: „Mi úgy szeretnénk a Kárpát-medencére tekinteni, mint egy nagy felsőoktatási térségre és a magyar nyelvű képzések éppen ezért ne csak határon belül legyenek választhatók a fiataloknak, hanem határon túl is. Ebben a kibővült, új felvételi tájékoztatóban most már 21-el több intézmény van, hiszen 21 határon túli magyar nyelvű intézmény, több mint 200 képzést kínál.”
A Bolognai-rendszer alapján hálózatosan működik a jövőbeli szakemberek diákcsereprogramja. Ebbe a vajdasági magyarságnak is ideje lenne bekapcsolódnia – véli Gábrity Molnár Irén. A Szerbia és Magyarország között gyorsított honosítási eljárás van érvényben, de az igazi megoldás a közös szakok megalapítása lenne. A szociológus felhívja a figyelmet, hogy a fiatalok nagy része oda felvételizik, ahol a későbbiekben munkát is szeretne kapni. Ugyanakkor bátorít mindenkit, hogy rövid szakmai tapasztalatgyűjtés céljából látogasson el a magyarlakta területekre.
Gábrity Molnár Irén szociológus: „Nagyon szeretném, ha legalább egy szemeszter erejéig a vajdasági magyar hallgatók és az Újvidéki Egyetem karairól részképzés formájában át tudnának menni a Kárpát-medence különböző karaira. ebből a szempontból életmintát tanulnak, kommunikációs kapcsolataikat erősítik, nyelvet tanulnak. Ennek a kidolgozása még ránk vár.”
Nehézséget okozhat, hogy egyes egyetemeken, mint például a jogi egyetemeken, a különböző országok eltérő előírásai miatt különbözeti vizsgákat kérhetnek az oklevelek elismeréséhez. Viszont a műszaki, gazdasági vagy az informatikai végzettségűeknek korlátlan a lehetőségük.
