Mostanáig késett a Palicsi- és Ludasi-tóban élő mocsári teknősök idei fészkelése. A májusi hidegebb időjárás és az esőzések miatt csak most figyelték meg a kis hüllők fészekrakását.
Óvatosan, a nádas mögött rejtőzve lehet megfigyelni Palicson a napozó mocsári teknősöket. A napsugarak megváltást jelentenek a hüllőknek, a májusi hideg lelassította az anyagcseréjüket. Grabovac Dávid, a Riparia Természetbarátok Egyesületének alelnöke: „Most az esőzések miatt felborult a rendszer. Már nagyban kéne, hogy menjen a fészkelés, viszont úgy látszik kicsit, hogy késik. Most az elmúlt héten figyeltem meg az első nyomot a homokban.”
A mocsári teknősnek nincs természetes vetélytársa, azonban az emberi meggondolatlanság itt is nagy károkat tud okozni. Az otthon tartott vörösfülű ékszerteknősöket megunva többen jószándékúan az állóvizekbe engedik vissza a tájidegen fajt, ami aztán kiszorítja az őshonos mocsári teknőst. „Arra szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy ha van vörösfülű ékszerteknősük, akkor vagy az állatkertbe vigyék el, vagy valamilyen más megoldást találjanak rá, ha meg akarnak tőle szabadulni, ne a természetes élőhelyeinkre engedjék őket ki” – mondja a Riparia Természetbarátok Egyesületének alelnöke.
A kéretlen jövevény mellett a ragadozók vagy a mezőgazdasági gépek kiforgatják a fészkeiket, és időnként a horgászok is gondokat okoznak, ha a teknős ráharap a horogra. A mocsári teknős szigorúan védett faj Szerbiában. A szabadkai Riparia Természetbarátok Egyesülete 2011 óta kutatja az itteni, a legnagyobb észak-bácskai állományt, megjelölve az egyedeket és feltérképezve a fészkeket.
