A messze földön is közkedvelt és olvasott szabadkai íróról, Kosztolányi Dezsőről tartottak tanácskozást a Városi Könyvtárban. A irodalmárok a Kosztolányi-napok keretében, az író születésnapján megkoszorúzták a két szabadkai Kosztolányi-szobrot is. A Kosztolányi-napok a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye.
Írt regényt, rövidebb-hosszabb elbeszéléseket, cikkeket, tanulmányokat, drámákat, verseket. Saját bevallása szerint legjobb művei szabadkai élményeiből születtek. Kosztolányi Dezső sokoldalúságával nemzetközileg is elismert szerzővé vált. Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész: „Én évekig tanítottam az Egyesült Államokban Kosztolányi műveit angolul. Franciaországban, Párizsban többször előadtam Kosztolányiról. Németországban nagyon ismert szerző, és még olyan országokban is jelentek meg fordításai, mint Vietnám. A nagyon kevés magyar író közé tartozik, akit nemzetközileg ismernek és elismernek.”
Kosztolányinak nemcsak műveiből, hanem levelezéseiből is adtak már ki könyvet. Most egy átfogóbb, helyreigazító kiadványt készítenek. Kosztolányi Dezső írói pályafutásának kezdetén, 1901-től 1906-ig Babits Mihállyal és Juhász Gyulával is több levelet váltott. Az esetek többségében kortársaik műveit véleményezték, de más témák is megjelennek a tizenéves fiú leveleiben. Józan Ildikó irodalmár: „Nagyon sok kvázi ügyintéző levél van. Édesanyja például kabátot küld neki Bécsbe, mert nagyon fázik, vagy Csáth Gézától újságot, könyvet kér, vagy a vizsgák iránt érdeklődik Babitsnál. Nagyon sokféle levelek vannak, nemcsak versekkel, művekkel kapcsolatban, de nagyon sokban küldenek egymásnak kéziratokat is.”
Az író születésének 129. évfordulója alkalmából vajdasági és magyarországi irodalmárok, írók és irodalomtörténészek együtt koszorúzták meg Kosztolányi szabadkai mellszobrát, valamint az egy nappal korábban leleplezett A gimnazista nevű szobrot is.
