Közösségkovácsoló ereje van, fejlődik tőle a szellem, az értelem, az anyanyelv ápolásában is komoly szerepet tölt be, ráadásul leköti a kisdiákok figyelmét – ez a zene és az éneklés ereje. Szabadkán 30 magyar nyelven tanító pedagógusnak tartottak szakmai továbbképzést arról, hogy milyen módszerekkel lehet fejleszteni a gyerekek zenei képességét.
A zenei nevelés már csecsemőkortól kezdve fontos a szellemi, értelmi és érzelmi fejlődés útján. A gyerekeknek minél korábban át kell élniük a közös játék és éneklés örömét – véli Gállné Gróh Ilona, a Ringató-módszer kidolgozója. Technikájának célja az énekelés és játék mellett az, hogy megtanítsa a gyerekeket arra, hogy örüljenek a szépnek. „A legtöbb iskolában heti egy órában valósul meg az énektanítás, ami ahhoz, hogy folyamatos zenei jelenlét legyen, hogy énekkórusok alakuljanak, hogy a gyerekeknek az életük részévé váljon az énekszó és a játék, és hogy tényleg megfelelő mennyiségű zenei ingert és élményt kapjanak, a heti egy énekóra, sajnos kevés” – véli Gállné Gróh Ilona.
A pedagógusok tisztában vannak a csapatjátékok, éneklések közösségfejlesztő hatásával. A határon túli magyarlakta területeken ennek még fokozottabb a szerepe. Éppen emiatt a tanítók nemcsak az énekórákon dalolnak, hanem más órák menetébe is beépítik az éneklést – meséli Kozma Szilvia hajdújárási tanító. „Ha, mondjuk, olyan verset, mesét tanulunk, amihez hozzá lehet kapcsolni valamilyen játékot. Vagy, mondjuk, én most éppen első osztályban tanítok, ha egy betűt tanulunk, akkor próbálunk olyan dalocskát, mondókát tanulni hozzá, amiben abból a betűből a legtöbb szerepel.”
A szakmai továbbképzést a Magyar Nemzeti Tanács szervezte és a magyar Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága támogatta. Szabadka után Zentán, majd Óbecsén ismertetik meg a tanítókat a módszerekkel.
