Borúlátóak a szakemberek Szerbia jövője kapcsán. Azt mondják, nem volt és jelenleg sincs víziója a hatalomnak a gazdaságot és a társadalmat illetően. Ezt állították egybehangzóan azon a tudományos tanácskozáson, amely ma kezdődött Palicson, az Öko Központban.
Mi lesz velünk 2020-ban? Hogyan kellene integrálódnia Szerbiának és a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióba? Ezeket a kérdéseket feszegetik azon háromnapos nemzetközi tudományos összejövetelen, amelyen egyetemek és kutató szervezetek szakértői ismertetik véleményüket. Azt mondják, a legnagyobb gond az, hogy a szerbiai gazdaság nem hatékony és nem alakítottak ki víziót sem arról, hogyan tovább.
Danica Drakulić, a szabadkai Közgazdasági Kar egyetemi tanára szerint: „A kulcsfontosságú gazdasági probléma a szerb gazdaság alacsony versenyképessége, a gyenge kiviteli mutatók, valamint az, hogy kevés a beruházás a kutatásba és az oktatásba, mert azt tudni kell, hogy az, amit a kutatásba és az oktatásba fektetnek be, előfeltétele a magasabb gazdasági növekedésnek.”
A konferencia résztvevői szerint olyan víziót kellene kialakítani, amely gazdasági hatékonyságot, ugyanakkor szociális felelősséget biztosít. Vlastimir Matejić, a belgrádi Technológia és Társadalom Egyesület elnöke elmondta: „Az eddigi tranzíció, illetve átalakulás Szerbiában, tehát az elmúlt 20 év, sikertelen volt. Ezért a jelenlegi helyzet is rossz, mert nem tudtuk, hova tartunk.”
A tudományos tanácskozáson 31 munkát mutatnak be. 51 szerző, illetve társszerző ismerteti véleményét. Érkeztek előadók Horvátországból, Szlovéniából, Montenegróból és Magyarországról is. A Technológia, kultúra és fejlődés elnevezésű konferenciát huszadszor rendezték meg. A szervezők között van a belgrádi Technológia és Társadalom Egyesület, a szabadkai Közgazdasági Kar és Szabadka Város is.
