Semmissé kellene nyilvánítani az állami szervek szerint azt a szabadkai városi rendeletet, amely 2007-ben a történelmi egyházaknak 700 hektár állami földet adott használatba. A kérdés komoly feszültségeket szít a városi koalíción belül. Az ügyet várhatóan a jövő heti városi képviselő-testületi ülésen vitatják meg. Osztrogonác Simon szabadkai mezőgazdasági megbízott szerint megoldást jelentene, ha az egyházaknak a vagyon-visszaszármaztatás során követelt földeket adnák oda a mostani állami területek helyett.
A Szabadka községi földprogramot június elsején kellett volna kihirdetni, a mezőgazdasági minisztérium azonban azt nem hagyta jóvá. Az ok az, hogy 2007 óta - egy városi rendelkezés nyomán - a történelmi egyházak bérmentesen 700 hektár állami földet használnak a község területén. A vonatkozó törvény ezt nem tenné nekik lehetővé. A Városi Képviselő Testület május 30-án - állítólag politikai okok miatt - nem tárgyalta az ügyet. Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője: „Különböző kérdések merülnek fel bennünk a hallottak alapján, ugye hogy kiknek vagy kinek az érdeke az, hogy Szabadkán ne legyen ilyen program, hogy ne lehessen az eszközöket használni? Kinek az érdeke az, hogy a termelők ne tudjanak állami földeket bérelni, illetve hogy az árverésekre ne kerüljön sor?”
Osztrogonác Simon, szabadkai mezőgazdasági megbízott szerint megoldást jelentene, ha az egyházaknak a vagyon-visszaszármaztatás során követelt földeket adnák oda a mostani állami területek helyett. Ezek nagyrésze azonban valószínűleg magánkézen van. A Városi Tanács eddig nem tudta hatékonyan kezelni az ügyet. Osztrogonác Simon: „A tegnapi tanácsülésen komoly feszültségeket gerjeszett ez a kérdés, és még most sem vagyok meggyőződve, hogy az ügy a huszadikai tanácsülésen napirenden lesz.”
Szabadka városa 14 ezer hektár állami földet adhat megművelésre magángazdáknak és intézményeknek. Az ebből befolyó összegek évente átlagosan 80 millió dinárt tesznek ki, amelyet a város a község mezőgazdasági fejlesztésére használhat fel.
