A Magyar Nemzeti Tanács 32. rendes ülésén többek között az aracsi pusztatemplom jövőjéről és a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanács munkájáról esett szó. Záradékjavaslatot fogadtak el a 15-nél kevesebb tanuló részére megnyitandó magyar tagozatokról, illetve arról is, hogy a vajdasági magyar média miként tájékoztasson a pártok munkájáról.
A Magyar Nemzeti Tanács 2012-ben bízta meg a Közigazgatási Hivatalt a Vajdaság területén működő Nemzetek Közötti Kapcsolatok Tanácsainak az emberi és kisebbségi jogok terén kifejtett tevékenységére, hatékonyságára és eredményeire vonatkozó elemzés elkészítésével. Az elemzésből meglepő eredmények derültek ki – mondta Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
„Több olyan önkormányzat is van, amelyekben nem álltak fel, noha a törvény kötelezi az önkormányzatokat. Más önkormányzatokban pedig fölálltak, de nem működnek. Jóformán évek óta egyetlen ülést nem tartottak. És ott is, ahol működnek, nagy kérdés az, hogy ellátják-e azt a feladatot, ami miatt létre lettek hozva.”
Tavaly több probléma volt abból, hogy az Oktatásügyi Minisztérium túl sok magyar tannyelvű középiskolai szakot hirdetett meg. Nagy volt így a megosztás, és nem jutott elég diák egy-egy tagozatba. Nem is nyitották meg azokat. A Magyar Nemzeti Tanács idén ennek a körnek a szűkítését kéri, illetve változatosabb szakok megnyitását. Joó Horty Lívia, a Közoktatási Bizottság elnöke a következőket mondta: „Az idén mint egy 200 nyolcadikossal kevesebb kerül ki a nyolcadik osztályokból, tehát 200 kevesebb magyar középiskolással számolhatunk őszre. A Magyar Nemzeti Tanács kiegészítései elsősorban arra vonatkoztak, hogy bizonyos szakokat megváltoztatott a minisztérium a javaslatában, és nem az iskolák által jóváhagyott szakokat tette be a javaslatba.”
Nagy vitát váltott ki az a napirendi pont, amely arról szólt, hogy a vajdasági magyar média miként tájékoztasson a pártok tevékenységéről. Többen is kritizálták a vajdasági magyar média egyszólamúságát. Simon Erzsébet Zita tájékoztatási tanácsos hosszasan vázolta a Magyar Szóban a vajdasági magyar pártokról megjelent írásokat, statisztikai adatokra hivatkozva bizonyította, hogy a súlyuknak megfelelően szerepelnek a médiában. Hangsúlyozta, nem igaz, hogy csak a VMSZ-t jelenítik meg a lapban. Rácz Szabó László mintegy 45 perces felszólalásában azzal vádolta meg a Magyar Szót, hogy pártja véleményét szinte soha nem közli. A Humentis képviselője, Csengeri Attila elutasította a jelentést. Nem fogadja el az abban foglaltakat. László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom képviselője pedig azt kifogásolta, hogy a Magyar Szóban szinte teljesen háttérbe szorul a pártja. Korhecz Tamás, az MNT elnöke azt mondta a vajdasági magyarságnak az az érdeke, hogy minél többen vegyék meg a Magyar Szót, és az eladás nem attól függ, hogy ki szerepel a fotókon.
