Pionirski poduhvat gradnje regionalne deponija danas je dobio novi nastavak sa novom prezentacijom "Generalnog projekta sa prethodnom studijom opravdanosti za regionalnu deponiju u Subotici". Prezentaciju su održali predstavnici projektantske kuće "Hidrozavod DTD" Novi Sad, Nemanja Stanić (dipl.inž.geologije) i Nikola Zrnić (dipl.inž.građ.).
Andrea Kikić, direktorica "Regionalne deponije", je navela, što je poznato od ranije, da je Zavod za urbanizam svojevremeno odredio dve potencijalne pozicije za deponiju. Jedna pokraj Azotare i drugu na dva kilometra od Oroma.
Svojevremeno moguće lociranje deponije "na Verušiću" je izazvalo veliko nezadovoljstvo meštana toga dela da je na kraju to na kraju preraslo u političko pitanje o ugroženosti Hrvata u regionu kako je to predstavio Kuntić Pere. Sada je predost dobila pozicija pokraj Oroma, kao manje naseljena i gde ne postoji problem ugoržavanja vodotoka rečice Čik, koje u "verušićkoj priči" nije bio praktično ni spomenut.
***
Sanitarni depo između Oroma i Bikova
U "Regionalnoj deponiji" d.o.o. tvrde da postrojenje neće negativno uticati na kvalitet života meštana dva naselja. - Ukupna vrednost investicije koja će biti realizovana u fazama staje 30 miliona evra, - kaže Andrea Kikić.
Od osnivanja preduzeća "Regionalna deponija" d.o.o. 2007. godine do danas, vrednovanjem mikrolokacija u okolini Subotice koje odgovaraju uslovima za izgradnju regionalne sanitarne deponije po poslednjoj proceni stručnjaka ostale su dve. Zadatak da urade generalni projekat sa prethodnom studijom opravdanosti pripao je projektantima novosadskog "Hidrozavoda DTD" čija analiza prednost daje prostoru između Oroma i Bikova u odnosu na lokaciju kod "Azotare".
Direktorka "Regionalna deponija" d.o.o., koje su osnovali grad Subotica i opštine Bačka Topola, Kanjiža, Senta, Mali Iđoš i Čoka sa zadatkom da izgradi regionalnu deponiju koja će dugoročno rešiti problem otpada, Andrea Kikić kaže da je kapacitet postojećih deponija dovoljan za samo još dve do tri godine, jer se godišnje u regiji prikupi 80.000 tona otpada.
- Čini se da dugo i puno pričamo, a da konkretno nije puno toga realizovano. Sada smo u situaciji da donesemo konačnu odluku i da započnemo pripreme za izgradnju savremene deponije koja bi imala i postrojenje za razdvajanje sekundarnih sirovina, kompostirnice, sabirni centar i transfer stanice. Do izvođenja radova nam treba još oko godinu i po dana, a do tada nam preostaje da Skupština društva "Regionalne deponije" izabere jednu od dve lokacije i svoj izbor predloži Skupštini grada koja će doneti konačnu odluku, a paralelno će biti naručen Plan detaljne regulacije za koji je Gradska uprava obezbedila sredstva od Fonda za životnu sredinu - kaže Andrea Kikić.
Prema njenim rečima stanovnicima Mesne zajednice "Orom", koja je svega dva kilometra udaljena od moguće lokacije izgradnje regionalne deponije, "planovi su predstavljeni i njihove reakcije bile su pozitivne". Do usvajanja konačne odluke o mestu izgradnje planovi će biti prezentovani i MZ "Bikovo".
- Regionalna sanitarna deponija neće ugrožavati građane i njihovo životno okruženje, niti će narušiti kvalitet poljoprivrednog zemljišta. Da li će i koliko savremeni centar za otpad povećati cenu odnošenja smeća još uvek ne možemo reći, ali najverovatnije da će toj usluzi biti dodata i cena odlaganja smeća. Projekat će biti rađen fazno, a njegova ukupna vrednost je 30 miliona evra - kaže Andrea Kikić.
Nikola Zrnić iz "Hidrozavoda DTD" prezentujući generalni projekat sa prethodnom studijom opravdanosti kojom je utvrđena prostorna, ekološka, društvena, finansijska, tržišna i ekonomska opravdanost investicije, istakao je da je "lokacija između Oroma i Bikova u prednosti jer je veća i omogućila bi tridesetdevetogodišnje odlaganje smeća.
- Osim toga, u blizini "Azotare" je vodotok Čiker i kanal za odvođenje otpadnih voda iz fabrike bi presekao lokaciju namenjenu deponiji. Nakon detaljnih procena svih aspekata obe lokacije jedna je dobila "trojku", dok je prostor "Orom - Bikovo" ocenjen kao "vrlo dobar", skoro "odličan" - zaključuje Nikola Zrnić.
Podsetimo da se prema prethodnim procenama subotičkog Zavoda za urbanizam i novosadskog Fakulteta tehničkih nauka lokacija južnog dela parcele kod fabrike "Azotara" isticala dugo vremena kao najpovoljnija. Međutim, pošto je "sudski veštak angažovan od strane vlasnika parcele procenio da je njegova vrednost 5,2 miliona evra što je neprihvatljivo za Društvo" i stručnjaci su promenili mišljenje. Osim toga, pre tri godine meštani MZ "Verušić" koji su najbliži "trenutno manje povoljnoj lokaciji" usprotivili su se izgradnji deponije u svom okruženju tvrdeći da će im "sanitarni centar ugroziti poljoprivredne posede".
info: B.Vučković
****
Aktivnosti u vezi sa rešavanjem problema otpada
Deponije u Srbiji pružaju ružnu sliku; nalaze se u neposrednoj blizini naselja i puteva; višestruko zagađuju životnu sredinu s obzirom da nemaju izolaciju, niti sistem za sakupljanje procednih i ocednih voda, kao ni deponijskih gasova, što vrlo lako dovodi do zagađenja podzemnih voda i vazduha; predstavljaju lokacije na kojima se otpad odlaže bez bilo kakvog prethodnog tretmana, tako da vetar lako raznosi odloženo smeće; česte su pojave samopaljenja. Pored navedenih činjenica, kapacitet postojećih deponija u Subotici i u okolnim opštinama je dovoljan da se na njima odlaže otpad još samo dve do tri godine!!!
Rešenje za navedene probleme je izgradnja savremenog regionalnog sistema za upravljanje otpadom, u skalu sa Evropskim standardima.
Kako bi se dugoročno rešio problem otpada u regionu, grad Subotica i opštine Bačka Topola, Kanjiža, Senta, Mali Iđoš i Čoka su za svoj region osnovale zajedničko preduzeće "Regionalna deponija" d.o.o. Subotica čiji je zadatak da izgradi nov, savremeni regionalni sistem za upravljanje otpadom u skladu sa evropskim standardima.
Regionalni sistem za upravljanje otpadom čine više elemenata, a to su:
- 1. Sanitarna deponija
- 2. Postrojenje za razdvajanje sekundarnih sirovina
- 3. Kompostirnice
- 4. Sabirni centri
- 5. Transfer stanice
Regionalna sanitarna deponija će se u sledećem razlikovati od postojećih deponija (smetlišta):
- Pored sanitarne deponije će se izgraditi postrojenje za razdvajanje sekundarnih sirovina. U ovom postrojenju se razdvaja otpad po vrstama i svojstvima, i na ovaj način dobijamo sekundarne sirovine spremne za presovanje, baliranje i odlaganje u prostor za smeštaj, gde se sirovine odlažu do daljeg slanja u reciklažne centre. Suština postrojenja je da se izdvoji sav otpad koji ne može da se reciklira, kako bi do tela deponije dospeo samo onaj deo otpada, koji ne može ni za šta drugo da se iskoristi.
- Telo sanitarne deponije ima nepropusnu podlogu i na ovaj način se sprečava protok procednih voda u zemlju i u podzemne vode. Procedne vode se prikupljaju posebnim drenažnim sistemom i ponovo se koriste za regulaciju vlage same deponije, ovim sistemom se takođe vrši monitoring zagađenja. Eventualni viškovi vode se prerađuju u postrojenju za prečišćavanje otpadnih vode i koriste za popunjavanje bazena za protivpožarnu upotrebu, za pranje vozila, za potrebe kompostera i slično.
- Telo deponije sadrži i sistem za sakupljanje deponijskih gasova (metana) radi sprečavanja negativnih uticaja njihove emisije, koji se može koristiti i za dobijanje električne energije za potrebu centra.
- U telo sanitarne deponije se odlaže samo OTPAD KOJI NE MOŽE DA SE RECIKLIRA ILI KOMPOSTIRA. Zajedničko odlaganje opasnog otpada sa drugim vrstama otpada na istoj lokaciji nije dozvoljeno.
- Sanitarna deponija nije izvor neprijatnih mirisa jer se većinski deo organskog otpada kompostira, a ostatak koji se odlaže u telo deponije se prekriva inertnim materijalom svakih 24 sata. Zbog istog razloga ni vetar ne može da raznosi gornji sloj otpada sa deponije.
Izbor lokacije regionalne sanitarne deponije
Studijom prostornog razmeštaja regionalnih deponija i transfer stanica na području AP Vojvodine koja je izrađena od strane JP "Zavod za urbanizam Vojvodine" u saradnji sa Fakultetom tehničkih nauka iz Novog Sada i Pokrajinskim Sekretarijatom za arhitekturu, urbanizam i graditeljstvo, kao potencijalne makrolokacije regionalne deponije u zoni Subotice predviđene su sledeće lokacije:
- 1a - međunarodni magistralni put E -75- državni put I reda br.22 (makrolokacija između naselja Bikovo, Orom i Novo Selo)
- 1b - magistralni pravac Subotica-Bačka Topola-državni put I reda br.22.1 (između naselja Mala Bosna, Jožino Selo, Stari Žednik i Bikovo)
- 1v- regionalni pravac Bačka Topola-Senta-državni put II reda br.119 (između naselja Bačka Topola, Novo Orahovo i Kočićevo).
Krajem 2007.godine, JP "Zavod za urbanizam opštine Subotica" izradio je "Studiju vrednovanja potencijalnih mikrolokacija u svrhu namene izgradnje regionalne deponije na prostoru opštine Subotica".
JP Zavod za urbanizam je uporedno vrednovao sledeće mikrolokacije koje se nalaze u krugu navedenih makrolokacija: k.p.-103 K.O. Bikovo, k.p.-2635 K.O. Bikovo, k.p. 38192 K.O. Donji Grad, k.p.-456 K.O. Žednik.
Vrednovanje navedenih lokacija je vršeno u skladu sa odredbama Pravilnika o kriterijumima za određivanje lokacije i uređenje deponija otpadnih materija, i to članovima 6. i 11.
Uporednim vrednovanjem mikrolokacija kroz gore navedene kriterijume, JP "Zavod za urbanizam Opštine Subotica" je predložilo mikrolokaciju k.p.-103 K.O. Bikovo za privođenje nameni regionalne sanitarne deponije, dok mikrolokacija k.p. 2635 K.O. Bikovo odgovara kriterijumima određenih Pravilnikom o kriterijumima za određivanje lokacije i uređenje deponija otpadnih materija i smernicama predviđenih Studijom prostornih razmeštaja regionalnih deponija i transfer stanica na području AP Vojvodine.
Nakon izrade Studije vrednovanja potencijalnih mikrolokacija u svrhu namene izgradnje regionalne deponije na prostoru opštine Subotica od strane JP "Zavod za urbanizam opštine Subotica" Grad Subotica je doneo Prostorni plan Opštine Subotica («Službeni list Opštine Subotica», br.19/08) - u daljem tekstu: Prostorni plan. Prostorni plan, u okviru Referalne karte br. 3 - Plan prirodnih resursa, zaštita životne sredine, prirodnih i kulturnih dobara i turizma - sadrži prikaz potencijalnih lokacija (tri makrolokacije) za regionalnu deponiju u skladu sa Regionalnim planom upravljanja optapod i Studijom vrednovanja potencijalnih mikrolokacija u svrhu namene izgradnje regionalne deponije na prostoru Opštine Subotice i predviđa izradu dodatih elaborata za izbor lokacije za izgradnju regionalne sanitarne deponije.
"Regionalna deponija" d.o.o. Subotica je detaljnije analizirala potencijalne lokacije, naručena je procena vrednosti k.p. 103 K.O. Bikovo i k.p. 2635 K.O. Bikovo i zatražene su ponude za obezbeđivanje potrebne infrastrukture, kako bi se i sa ekonomske strane uporedile potencijalne lokacije.
Mikrolokacija k.p. 103 K.O. Bikovo se nalazi u privatnom vlasništvu. Sudski veštak angažovan od strane vlasnika nevedene parcele je procenio da je vrednost 35 hektara južnog dela navedene pracele 5.200.000,00 EVRA, šta je neprihvatljivo za Društvo.
Mikrolokacija k.p. 2635 K.O. Bikovo se nalazi u državnoj svojini, odgovara kriterijumima predviđenih Pravilnikom o kriterijumima za određivanje lokacije i uređenje deponija otpadnih materija, kao i smernicama predviđenih Studijom prostornog razmeštaja regionalnih deponija i transfer stanica na području AP Vojvodine.
U skladu sa navedenim, Društvo je krajem 2008.godine predložilo Skupštini Grada donošenje Odluke o izboru lokacije za izgradnju sanitarne deponije na k.p. 2635 K.O. Bikovo.
Pošto navedena odluka nije doneta, Društvo je 2009.godine naručilo Generalni projekat sa prethodnom studijom opravdanosti za gore navedene dve potencijalne lokacije, tojest projektanti su imali zadatak da izrade Generalni projekat za dve lokacije i da te dve lokacije uporede kroz svaki elemenat prethodne studije opravdanosti i na osnovu dobijenih podataka da se predloži povoljnija lokacija.
Prethodnom studijom opravdanosti utvrđuje se prostorna, ekološka, društvena, finansijska, tržišna i ekonomska opravdanost investicije. Generalni projekat sadrži naročito podatke o: makrolokaciji objekta; opštoj dispoziciji objekta; tehničko-tehnološkoj koncepciji objekta; načinu obezbeđenja infrastrukture; mogućim varijantama prostornih i tehničkih rešenja sa stanovišta uklapanja u prostor; prirodnim uslovima; proceni uticaja na životnu sredinu; inženjerskogeološkim-geotehničkim karakteristikama terena sa aspekta utvrđivanja generalne koncepcije i opravdanosti izgradnje objekta; istražnim radovima za izradu idejnog projekta; zaštiti prirodnih i nepokretnih kulturnih dobara; funkcionalnosti i racionalnosti rešenja.
Stručnim vrednovanjem lokacija u Generalnom projekatu sa prethodnom studijom opravdanosti došlo se do zaključka da je lokacija na k.p. 2635 K.O. Bikovo povoljnija, osnovni razlog za ovaj zaključak je što je lokacija k.p. 103 K.O. Bikovo u blizini vodotoka Čiker i kanala za odvođenje otpadnih voda iz fabrike đubriva "Azotara", a zemljište je u privatnom vlasništvu, dok je na k.p. 2635 K.O. Bikovo površina za deponiju 50% veća, što omogućava duži ekploatacioni vek.
Na sednici održanoj 07.maja 2010.godine Reviziona komisija za kontrolu tehničke dokumentacije, imenovana od strane nadležnog Ministra zaključila je da se navedena tehnička dokumentacija prihvata i predlaže da se Idejni projekat sa studijom opravdanosti izradi za k.p. 2635 K.O. Bikovo.
Izgradnjom sanitarne deponije rešiće se problem otpada u Subotici i okolnim opštinama, stvoriće se uslovi za razvoj ove privredne grane, kao i za otvaranje novih radnih mesta.
Regionalna sanitarna deponija je potrebna i nama i našoj okolini!
***
Ismertető a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésével kapcsolatos tevékenységről
Szerbiában a jelenleg működő hulladéktelepek esztétikailag negatív képet nyújtanak, emellett: a települések és utak közvetlen közelében találhatók, s mivel nincsenek szigetelve és nem rendelkeznek sem a csurgalékvizet, sem a bomlás során keletkező gázokat összegyűjtő rendszerrel, jelentősen szennyezik a talajvizet és a levegőt. Ezeken a telepeken bármiféle előzetes kezelés nélkül helyezik el a hulladékot, így a szél könnyen széthordja a lerakott szemetet, és gyakori a hulladék öngyulladása is. Emellett a szabadkai, magyarkanizsai, topolyai, kishegyesi, csókai és zentai, valamint a környező községekben található hulladéktelepek kapacitása kimerül, és már csak legfeljebb két-három évig alkalmasak hulladék befogadására.
A felsorolt gondokra megoldást jelent egy regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása.
Szabadka Város, valamint Topolya, Magyarkanizsa, Zenta, Kishegyes és Csóka községek megalapították a Szabadkai Regionális Hulladéktároló Kft-t, melynek feladata, hogy kiépítse az új, korszerű hulladékgazdálkodási rendszert az európai szabványoknak megfelelően, és ezáltal hosszú távú megoldást kínáljon a régió hulladékkezelési problémáira.
A regionális hulladéklerakó a meglévő szeméttelepekhez képest a következőkben fog különbözni:
- Rendelkezik hulladékválogató üzemmel. Ebben az üzemben típusok és jellemzők szerint szétválogatják a hulladékokat. Ily módon másodlagos nyersanyagokat kapunk, melyeket a különböző újrahasznosító központokba szállítanak. A hulladékválogató üzem lényege, hogy a hulladékból kiválogassuk mindazokat az összetevőket, melyek újrahasznosíthatóak, s így a lerakóba csak az a hulladék kerül, ami már semmi másra nem használható fel.
- A szigetelt hulladéklerakó megfelelő aljzat-szigeteléssel rendelkezik, ami megakadályozza a csurgalékvizek talajba szivárgását. A csurgalékvizek összegyűjtése egy külön rendszer segítségével történik. Az így összegyűjtött víz alkalmas a lerakó nedvességtartalmának szabályzására. Az esetleges többletvíz tisztításra kerül. A kezelt csurgalékvíz használható a tűzoltómedencék feltöltésére, a járművek mosására, a komposztáláshoz, stb.
- A szigetelt hulladéklerakó rendelkezik biogáz-elvezető rendszerrel is, a gázkibocsátás negatív környezeti hatásainak meggátolása céljából. Az elvezetett gáz többféleképpen kezelhető, például elektromos energiává alakítható át, s ezzel biztosítható a telep áramellátása.
- A regionális hulladéklerakóba csak olyan hulladék kerül, ami nem hasznosítható újra és nem komposztálható. A veszélyes hulladékot tilos ebbe a lerakóba helyezni! A veszélyes hulladékot ki kell válogatni és a veszélyes hulladék tárolására kiépített lerakóba kell helyezni, vagy át kell adni a veszélyes hulladék megsemmisítésére illetve feldolgozására kiépített üzembe.
- A szigetelt hulladéklerakó nem terjeszt kellemetlen szagot, mivel a szerves hulladék nagy részét komposztálják, a lerakórészbe kerülő hulladékot pedig naponta letakarják. Ezáltal a szerves anyag nem indul rothadásnak, ugyanakkor a takaróréteg megakadályozza azt is, hogy a szél széthordja a hulladék felső rétegeit.
- A szigetelt lerakó rendelkezik védősávval is, melyet a lerakó köré telepített védőnövényzet képez, ami kellemesebb látványt nyújt és hangszigetelőként is szolgál.
A lerakó helyszínének kijelölése
Első lépésként a Tartományi Építésügyi Titkárság a Tartományi Várostervezési Intézettel, valamint az újvidéki Műszaki Tudományok Egyetemével karöltve elkészítette a vajdasági regionális lerakók esetleges helyszínére vonatkozó tanulmányt. Ennek értelmében - régiónk esetében - a regionális lerakó Szabadka területén kell, hogy helyet kapjon, amihez három esetleges helyszínt javasol a tanulmány. A szabadkai önkormányzat a város részletes területrendezési tervében bejelölte mind a három javasolt helyszínt, azzal a megjegyzéssel, hogy a végleges helyszínt részletesebb elemzést követően jelölik majd ki.
A három esetleges helyszín részletesebb elemzését követően a Regionális Hulladéktároló Kft. arra a megállapításra jutott, hogy a Szabadka-Topolya főúttól nyugatra található helyszín nem megfelelő, ugyanis nem biztosítható a szükséges infrastruktúra, így e helyszín további elemzése nem volt indokolt.
Az közérdekű nagyobb beruházások esetében az építési engedély megszerzése jelentősen összetettebb folyamat a hagyományos épületek engedélyeztetéséhez képest, illetve több tervdokumentumot kell kidolgozni és több közvitát szervezni, a lakosság bekapcsolásával. Az ilyen típusú létesítményekhez első lépésként általános építési tervet és előzetes megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni.
A Regionális Hulladéktároló Kft. elkészíttette a regionális lerakó általános építési tervét, valamint az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt, mindkét lehetséges helyszínre (az Azotara műtrágyagyár déli részén található 1o3-as számú parcellára és az Orom-Békova közötti 2653 számú parcellára) azzal a céllal, hogy a tervezők az említett terv és tanulmány minden szakaszán át összehasonlító elemzést végezzenek a lerakó két lehetséges helyszínére vonatkozóan. A tervezők feladata az volt, hogy a kapott eredmények alapján javaslatot tegyen a legmegfelelőbb helyszínre.
A megvalósíthatósági tanulmány fontos dokumentum, ugyanis alá kell támasztania a befektetés indokoltságát területfejlesztési, környezetvédelmi, társadalmi, anyagi, piaci és gazdasági szempontból. Az általános terv pedig elsősorban a létesítmény makro-lokációjára, elrendezésére, technikai-technológiai koncepciójára, az infrastruktúra biztosításának módjára, a területi és műszaki megoldások lehetséges változataira, a környezeti feltételekre, a környezetre gyakorolt becsült hatásokra, a terület földtani és geo-technikai jellemzőire, a projektumot megelőző kutatómunkákra, a természeti és kulturális javak megőrzésére, a megoldások működőképességére és ésszerűségére vonatkozó adatokat tartalmazza.
Az általános építési terv és az elsődleges megvalósíthatósági tanulmányban végzett összehasonlító elemzés alapján arra a következtetésre jutottak a tervezők, hogy megfelelőbb az Orom-Békova között található helyszín, melynek fő oka az, hogy az Azotara mentén találkató helyszín a Csikér folyóvíz mellett található, közelebb van a lakott településekhez, valamint ez a helyszín magántulajdonban van, míg az Orom-Békova közötti parcella állami tulajdonban van és a redelkezésre álló kiépíthető terület 5o%-al nagyobb az Azotara mellett található helyszíntől.
Az illetékes Minisztérium által kinevezett tervdokumentációk ellenőrzésével megbízott bizottság a 2o1o.május 7-én megtartott ülésén elfogadta a regionális lerakó Ćltalános építkezési tervét és az elsődleges megvalósíthatósági tanulmányt, valamint javasolta a többi szükséges tervdokumentáció kidolgozását az Orom-Békova között található helyszínre.
A szabadkai regionális hulladéklerakó építési tervdokumentációjának elkészítése, valamint az azt követő építési munkálatok kivitelezése kiemelten fontos, ugyanis lehetőséget teremt a hulladék problémájának korszerű megoldására. A hulladékprobléma korszerű megoldása alatt a hulladék biztonságos tárolását, a hulladék újrahasznosítását, valamint az illegális lerakók felszámolását értjük.
info: Regionalna deponija
