Protestni skup održan danas popodne u Subotici zbog sporosti policije i pravosudnih organa u rešavanju incidenata sa nacionalnom pozadinom, čije su žrtve u najvećem broju slučajeva pripadnici mađarske nacionalne zajednice, okupio je malo učesnika.
Organizator protesta, nevladina organizacija „Civilni pokret“, uspela je da okupi oko dve stotine učesnika na centralnom trgu u Subotici, a ni najslobodnije procene nisu išle dalje od tri stotine okupljenih.
U ime „Civilnog pokreta“ okupljenima se obratio Rudolf Kiš, koji je istakao da im je jedini cilj rešavanje problema mirnim putem, da žele da se poštuju njihova ljudska i manjinska prava, da se mađarska manjinska zajednica u Vojvodini razvija kako na privrednom, tako i na kulturnom i svakom drugom planu.
Kiš je istakao da je protest bio nužan, kako bi se javno iskazalo nezadovoljstvo neefikasnim radom policije i pravosuđa u slučajevima incidenata sa nacionalnom pozadinom, ilustrujući to opširnom verzijom jednog subotičkog slučaja. Prema njegovim rečima, neefikasnost navedenih organa ostavlja utisak da državne institucije podstiču atmosferu koja pogoduje izazivanju takvih incidenata.
Potreban je bio subotički protestni skup, jer su mladi Mađari iz južnog kraja najčešće, često i ponižene žrtve incidenata na nacionalnoj osnovi, ali i zato što ovim protestom možemo izraziti mišljenje ogromne većine vojvođanskih Mađara da je položaj naše nacionalne zajednice i dalje otvoren i nerešen, rekao je predsednik Demokratske stranke vojvođanskih Mađara Andraš Agošton.
U svom govoru Agošton je istakao da Mađari žele da žive u miru sa Srbima, koji sada već predstavljaju veliku većinu stanovništva, ali ne onako kako su oni to navikli još od Trianona: moraju se navići da Mađari ne predstavljaju njihovo vlasništvo, da su deo mađarske nacije u Potkarpatju, a polako i na to da su oni manjina Mađarske, članice EU, čiji položaj sada već valjda kontinuirano prati i Evropska unija.
Vreme je da srpska vlast ostavi po strani višedecenijske klišee o ulozi i mestu manjina, ispita šta može doprineti zajedničkom prosperitetu na ovom području, rekao je Agošton.
Predsednik DSVM je istakao da vlast mora razumeti da su oni Mađari i da to žele i ostati, ali i to da sadašnja struktura zvaničnih institucija nije sposobna da podrži i obezbedi očuvanje njihovog identiteta, odnosno saniranje postojećih, sve intenzivnijih tenzija baziranih na nacionalnim različitostima.
Nužna je stvarna mađarska personalna autonomija. Osim toga, kao što to imaju Srbi u Hrvatskoj, nužna je proporcionalna parlamentarna zastupljenost. Tražimo garantovana mesta u srpskom parlamentu, na koja bi svoje predstavnike sami Mađari birali na višpartijskim izborima. Oni bi zaista predstavljali interese vojvođanskih Mađara, a što je najvažnije, politički bi odgovarali samo mađarskim biračima, rekao ja Agošton.
Predsednik DSVM je istakao da u Srbiji još ne postoji politička volja za odlučnije delovanje državnih organa u slučajevima međunacionalnih incidenata i stvarno rešavanje manjinskih pitanja, te se zato obraćaju i Mađarskoj, tražeći da se ne zadovolji samo time što će Evropska unija pratiti položaj vojvođanskih Mađara, već da se, kako u Srbiji, tako i u EU, zalaže za formiranje mreže institucija koje će olakšati položaj mađarske manjine, za ostvarenje personalne autonomije, te za obezbeđenu proporcionalnu zastupljenost u parlamentu.
Okupljenima na subotičkom protestnom skupu obratili su se još predsednik Demokratske zajednice vojvođanskih Mađara Šandor Pal, koji je jedini govorio i na srpskom jeziku.
Govorili su još Laslo Sabo Rac, predsednik vojvođanskog Građanskog pokreta, nekadašnji predsednik Ureda mađarske vlade za Mađare van granica Tibor Sabo, dok su između njihovih izlaganja pročitana pisma koja su učesnicima skupa uputili mađarski poslanici evropskog parlamenta Žolt Bečei i Peter Oroš, te predsednica Kontakt grupe ovog parlamenta za jugoistočnu Evropu Doris Pak.
Protestni skup u Subotici okončan je bez incidenata, intoniranjem mađarske himne.
info: Đorđe Dragojlović
&
Mintegy 300 tiltakozó részvételével zajlott le szombaton, Szabadka féterén az elsíµ tiltakozó megmozdulás a vajdasági magyarokat ért atrocitások ellen. A Civil Mozgalom szervezésében megtartott tiltakozáson, amely incidensek nélkül zajlott le, a délvidéki szervezetek, politikai pártok mellett a Kárpát-medencei magyarság szervezetei is jelen volt.
A Civil Mozgalom nevében Kiss Rudolf ismertette a tiltakozás célját. Mint mondta, a megmozdulást azért szervezték, mert a szerb rendíµrség és igazságszolgáltatás elbagatellizálja a magyarokat ért atrocitásokat. Ezért követelik a magyarellenes támadások tetteseinek példás megbüntetését.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke kiemelte, hogy a vajdasági magyarok békében szeretnének élni a többségi nemzettel. - Ezt nem úgy szeretnénk, mint eddig. A szerb népnek is rá kell jönnie, hogy mi nem képezzük az íµ tulajdonukat. Mi nem akarjuk, hogy a szerb hatalom elnézíµ legyen a vajdasági magyarokat sokszor megalázókkal. A VMDP célja, hogy politikai jó akaratunkkal rámutassunk a szerb kormánynak céljainkra, hiszen a kisebbségek helyzetét új megvilágítást kap. Része vagyunk egy Uniós népnek, ezért Európa is figyel ránk. A vajdasági magyarság érdekeit a perszonális autonómia mellett a kisebbségek számára biztosított parlamenti helyek jelentenék. Erre viszont, egyelíµre nincs meg a szerb hatalomban a megfelelíµ politikai akarat, ezért Magyarország közbenjárását is kérjük – mondta a VMDP elnöke.
Az Aracs Társadalmi Szervezet elnökének, Gubás Jeníµnek levelét Gubás Ágota olvasta fel. A szervezet elnöke szerint a mai szerbiai demokráciában nincs egyenjogúság, hiszen vannak, akik fegyverrel járnak szórakozni, míg a magyar fiatalok nem mernek este kimenni az utcára. – Kocsmai verekedéssé degradálják a magyarokat ért atrocitásokat. Jó lenne, ha a szerb hatalom felfogná, hogy elsíµsorban emberekríµl van szó, és csak utána szerbekríµl, magyarokról. Mi nem szeretnénk mást, csak, hogy egyenrangú elbírálásban részesüljön mindenki ebben az országban, hiszen most nem két nemzet harcol, hanem az igazság az igazságtalanság ellen – áll Gubás Jeníµ levelében.
Becsey Zsolt, a Fidesz-MPSZ EP-képviselíµje levélben üdvözölte a megmozdulás részvevíµit, aki szerint mérfüldkíµ ez a tiltakozás.
A szerb kormány hozzáállását élesen bírálta Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Szerinte megengedhetetlen az eddigi viszonyulás, amely egy kézleggyintéssel, derüvel és mosollyal, igazi balkáni módon intézte el a magyarellenes atrocitásokat. – A vajdasági magyarság ellen ez az állam 10-15 éve nyílt pszichoterrort alkalmaz, amely ellen egyedüli megoldás az autómia. A perszonális mellett, a területi alapú, etnikai elkülönülés. Lehetséges-e ez? Igen, hiszen a kosovói szerbek esetében is ezt alkalmazták – mondta Páll, aki a nyíltan bírálta a szerb kormány tagjait, többek között Rasim Ljajićot, a kisebbségi törvény hiányosságai miatt, Dragan Jocićot a rendíµrség tehetetlenségért. Hámos László, a New York-i HHRF emberjogi szervezet elnöke levelében biztosította támogatásáról az egybegyülteket. Üzenetében kifejtette: a törvénytelenségeket elkövetíµk megbüntetésének fontosságát, valamint brüsszeli tapasztalatai alapján Európa támogatottságáról biztosította a délvidéki magyarokat.
A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László a vajdasági magyarság állandó fogyatkozására figyelmeztetett. Sajnálatát fejeztet ki, hogy ezen a jeles napon nem képviselteti magát minden vajdasági magyar párt. – Nagyon komoly oka van, hogy ma itt vagyunk. Nem csak bántanak bennünket, de folyamatosan tiporják jogainkat. 85 éve jöttünk ide, hoztak bennünket, földjeinkkel együtt. Itt viszont, sokszor nem szerettek bennünket. Ma elíµször tiltakozunk az utcán, azért, hogy tegyen valamit az állam érdekünkben. Ami történik velünk nem semmiség, ezért kellett kijönni erre a térre, nem csak az íróasztal mogul beszélni. A körülbelül 250 eset, amelyben nem történt jogilag semmi, de nemzeti alapú atrocitás volt. Ha íµk tényleg nem tesznek semmit, és azt akarják, hogy elmenjünk innen, azt csak egyféleképp tehetjük meg: amit azelíµtt hoztunk magunkkal, azt most el is visszük! Ez itt a mi földünk, nem adjuk azt! A megoldás a valós autonómia, ahol mi dönthetnénk sorsunkról – hallottuk az MPSZ elnökétíµl. Doris Pack, az EP képviselíµinek nevében küldött levelet, amelyben támogatásáról tanúsítja a régio kisebbségeit. – Remélem a szerb kormány tisztában van óriási felelíµségéríµl, hiszen a helyzet megfelelíµ kezelése nélkül nem tartható fenn a régió fejlíµdése – áll Doris Pack üzenetében. A tiltakozókhoz eljutott egy erdélyi támogató level is, amelyben az oktatási intézmények létrehozásának fontosságát taglalták.
Szabó Tibor, a Határon Túli magyarok Hivatalának egykori elnöke a magyarországi politikusok felelíµségéríµl szólt. – Sokkal eríµteljesebben kellene síkraszállni a határon túli magyarok érdekéért. Európának is meg kellene jobban ismernie ezt a térséget, hiszen az itt dúló háborúk alatt kitűnt, hogy nem ismerik eléggé a balkáni viszonyokat – mondta szabó Tibor. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarság Fennmaradásáért elnöke figyelmeztetett az anyaországi magyarok körében lévíµ tudatlanságra. Szerinte a kommunizmus bukásával sokan nem is tudták, hogy élnek magyarok Magyarország határain túl. Felhívta a Magyar kormány figyelmét a felelíµségre, amellyel tartozik az össz Kárpát-medencei magyaráságért. Tarics Péter, a felvidéki Összetartozunk Csallóköz-Kisalföld Társaság elnöke a felvidéki magyarság támogatását tolmácsolta.
info: VÍGI Zoltán
&
Press release VMSZ: XI-832/2005
Saopštenje
Savez vojvođanskih Mađara široko podržava subotičku protestnu akciju „Civilnog pokreta” – osnovanog od strane civilnih organizacija „Omladinska organizacija južnih Mađara” i „Ujedinjeno za opstanak” - zakazanu za subotu. Savez vojvođanskih Mađara u svemu se slaže sa sedam tačaka koje je „Civilni pokret” formulisao. Smatramo posebno ohrabrujućem to da mađarska omladina u Vojvodini preuzima ne sebe sve one goruće probleme naše nacionalne zajednice sa kojima se Mađari ovog regiona suočavaju. To je znak da naši mladi – buduća generacija i inteligencija – svoju budućnost, mogućnost duhovnog i privrednog blagostanja traže u svojoj domovini. Od samog svog formiranja, Savez vojvođanskih Mađara je dosledno zalagao, i zalagaće, za ostvarivanje prava Mađara u ovom regionu, i među prvima je izneo, a izneće i u buduće, na svim domaćim i međunarodnim forumima, slučajeve kršenja prava Mađara, ali i drugih nacionalnih manjina koji žive na ovim prostorima. Naši predstavnici i sada učestvuju na saslušanjima najuglednijih međunarodnih foruma. Predstavnici Saveza vojvođanskih Mađara neće održati govor na protestnom mitingu u subotu, budući da nemešanje u rad civilnih organizacija je princip kojeg se Savez dosledno drži. Smatramo i ocenjujemo da su naša zalaganja u ovim osetljivim i tužnim događajima najdelotvornija onda kada svako daje maksimalno od sebe na svom sopstvenom polju delatnosti. To znači, da za blagostanje čitave zajednice političke partije zalažu na polju politike, a civilne organizacije unutar polja i okvira aktivnosti civilne sfere.
Predsedništvo SVM
Za tačnost:
Krmpotity Bacsó Gabriella
referent za štampu
